Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1894-1919 között

lődése, az utódaink magasabb látóköre ezt a gyenge alkotást meg nem tűrheti. Hej, nem volna jó hallani, mit mond majd úgy 20-30 év múlva a jövő nemzedék erre a gyönyörűséges tervezetre. Annyi bzonyos, hogy bölcs előrelátásunkat nem igen fogja dicsérni." Tisztelt Konferencia! Hogy a mostani városrendezési tervekről mi lesz az utókor véleménye, azt nem tudjuk. A ma élő polgárság véleményét ismerjük, ami főleg a sajtó útján, nap mint nap nyilvánosságra kerül. A közvélemény száz éve is hallatta a hangját, amikor 1897. év elején, az Adler-Lippay terv el nem fogadása miatt úgy vélekedett, hogy a szabályozási terv lassabban készül, mint a Luca-széke. Az élet azonban nem várt minden ügyben a szabályozási tervre. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy a villamosvasút közigazgatási bejárását rendezési terv nélkül tartsák meg. Száz éve ugyanis ez történt. 1895. március 25-én volt a közigazgatási bejárás a Tiszai pályaudvar-Zsolcai kapu-Széchenyi utca-Városház tér-Sörház (ma Tizeshonvéd) utca-Veres templom azaz a Szent Anna templom közötti fővonal nyomvonalán. A villamos szárnyvonala a Búza tértől-a Szeles utca-Tetemvár (a mai Petőfi) tér-Kazinczy utca-Szemere utca-Népkertig haladt. Az építkezéseket 1896. év folyamán kezdték meg és 1897 június végére fejezték be. Miskolcon 1897. július 10-én indult meg az első teljesítőképes tömegközlekedési eszköz: az egyvágányú, kitérős rendszerű, normálnyomtávú közúti villamosvasút. A város egészét átfogó és szabályozó terv nélkül létesültek a város területén ma is meglévő jelentős épületek, intézmények. Az 1878-as árvíz utáni vízrendezések következtében alakult ki a Papmalom helyén az egykori Papmalom-tér a mai Erzsébet tér. A térrendezés 1891-ben kezdődött meg. A kamarai, a mai MAB-székház épület tervpályázatát 1894-ben írták ki, 1896-ban készült el. A tér alapkoncepcióját megtartva 1913/14. évben újabb térrendezési tervek készültek. A Kálvin utcai teleknek gimnázium építésre való alkalmasságát nem a város szabályozási terv határozta meg, hanem a kultuszminisztérium által felkért szakértő, Alpár Ignác, a századforduló egyik kiemelkedő építésze véleményezte. A krónikák szerint, több mint fél évtized kellett ahhoz, hogy eldöntsék: az igazságügyi palotát ne a Búza téren, hanem a város központjában lévő többi közhivatal közelében építsék fel 1899-ben a mai Dózsa György utcában. Az 1911-ben elfogadott tervek szerinti pénzügyi palotát sem a mai Fazekas-Dózsa György utcai sarkon, hanem a Városház téren gondol-