Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iván Zoltán: A századforduló építészeti emlékei réigónkban

Sátoraljaújhely Anna-lak Sajókeresztúr Lakóházak Sajóvámos Kastély Sárospatak Rákóczi utcai lakóh Szikszó Papp István villája Szirma kastély késő eklektikus késő eklektikus eklektikus szecessziós szecessziós 1904 1890 k. 1910 k. 1880-tól 1910 Pogány M.? 1910 k. Leitersdorfer Béla Hogyan védjük ma a századfordulós építészeti emlékeinket ? A műemlékek védetté nyilvánítása, azok jegyzékbe foglalása csak alig 100 éves múltra tekint vissza. Kezdetben csak az antik, később a középkori műemlékekre terjedt ki a védelem. Később fokozatosan jegyzékbe foglalták az ország, majd a megyék és települések azon épületeit melyek műemléki védettsége indokolt, sőt kiterjedt a műemlékek környezetére és területekre is. A mai műemlékileg védett épületállomány megrekedt a kb. 10.000-es nagyságrendnél, évente alig emelkedik számuk, mivel a jelenlegi állami műemlékvédelem ezzel is alig tud megbirkózni. A századfordulós és az azt követő időszak építészeti emlékek védelmének szükségessége csak az utóbbi években került előtérbe. Megnőtt a város, a város múltja iránt érzékeny emberek és szervezetek száma, minek hatására egyre több város és község településrendezési tervében jelennek meg a helyileg védett épületek és védett területek. Az építészeti alkotásokon túl szólni érdemes jó néhány — az építészethez kapcsolódó - más művészeti és egyéb tevékenységről, mint a kertes parképítészetről (Deák-kert, Szemere-kert, Népkert, Erzsébet-tér), szobrászatról (Miskolc; Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Deák Ferenc szobra, vagy Stróbl Alajos Erzsébet királynéról készült szobra, mely sokáig a Népkertben állt, ma a Herman Ottó Múzeum főépületét díszíti), a fényképészetről, mely e korszakban rendkívül élethűen (sőt néha azon is túl!) örökíti meg a városépítészeti alkotásokat és egyéb eseményeket, a könyvkiadásról (az ekkor készült, rendkívül gazdagon illusztrált, a városokat, városrészeket, utcákat, épületeket korhűen bemutató, nyomdatechnikailag magas színvonalú kiadványok talán mindmáig a legkeresettebbek közé tartoznak), a képes levelezőlapokról (melyek igényes kivitelüknél, általában jó beállítások és képszerkesztőségükkel értékes dokumentumanyagként is szolgálnak a kutatók, helytörténeti adatgyűjtők részére). Egy-egy esemény, így a millenniumi ünnepség, az ezredéves kiállítás is még évekig a kiállítást követően is foglalkoztatta a sajtót. Talán egyszer majd a mostani 1100 éves ünnepségre is visszatérnek néhány év múlva. Az idő múlásával talán másként értékelik az eseményeket,