Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Krisztik Pál: Elnöki megnyitó

városunk, vagy városaink sorsának kérdéseit felvetjük és képet szeretnénk alkotni arról, hogy városainknak milyen irányú fejlődése várható, erre a kérdésre is mindkét úton nyerhetünk feleletet. Szerintem városaink fejlődését, fejlesztését az értelem útján kell meghatározni. Mert korunkban az ésszerű gondolkodás az élet valamennyi vonatkozásában döntő szerephez jutott, a városépítés tudománynyá nemesedett mint a közgazdaságtan, vagy a szociológia, és az alapos elemzések eredményeképpen tudjuk ma már, hogy milyen beépítettségre, infrastruktúrára, közúti és vasúthálózatra van szükség éppen úgy, mint hogy a város egy-egy lakója mekkora zöldterületre tarthat igényt a város levegőjének felfrissítésére. Ezekkel a vizsgálódásokkal egyidőben születtek meg azok az elképzelések, azok a nagyarányú ideális várostervek, melyekben korunk építészei formába önteni, megvalósítani kívánják mind azt az igényt, amit a mai kor embere a várostól megkövetel. Értelmünk és képzeletünk jelenlegi világában már pompásan kialakult képe él bennünk a korszerű, az ideális városnak, mely a mai élet és a mai ember minden igényét kielégítené, de megvalósításukat a pénztelenség, a jelenlegi gazdasági helyzetünk csak apró lépésekben vagy talán még úgy sem, engedi megvalósítani. Következésképpen tehát nem a koncepció hiánya, hanem a mindenkori gazdasági helyzet az a tényező, mely döntően befolyásolhatja a korszerű város megvalósíthatóságát. A város fogalmát szerintem nem az emberek sokasága, száma, az utcai forgalom nagysága határozzák meg, hanem az emberek együttélésének, kapcsolódásának mindenkori okai és lehetőségei. Mert a várost illetve városokat csakis mint élő és önmagukat folyamatosan újjáteremtő organizmusokat foghatjuk fel. Volt egy időszak és voltak várostervezők itt városunkban is, akik a jövő Miskolcát hatalmas magas házak építésével képzelték el. Ez az elképzelés hála Istennek nem valósult meg. A XXI. század városától és városi életétől nem a város sűrűsödését várhatjuk el, hanem horizontális terjedését, a városbelsők értékeinek kibontásával a sűrűség csökkentését, zöldterületek növelését, a szolgáltatás, kereskedelem és vendéglátás szintbeni elválasztását a lakásoktól, a forgalom terepszint alá helyezését és a kertes családi házak tömegét nagy telkekkel. Kobold Tamás polgármester úr hétfői beszédében említette, hogy a város hosszú távú távlati fejlesztési terveit szeretné elkészíttetni azért, hogy a város fejlesztési irányát meghatározhassák a város lakói. Ehez a tervezési munkához úgy érzem a város építészei egy emberként segítséget és sok-sok munkát ajánlanak fel a városnak.