Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Horváth Zita: Miskolc és környékének egyházi élete a 18. században a canonica visitatiok tükrében

500 rhénes forint. (A jegyzőkönyv az egyházszolgákról és jövedelmükről jp megemlékezik, ezekről nem kívánok szólni.) Hitélet A katolikus hívek gyakrabban látogatják a minorita atyák miséit - a szakirodalom az ő áldásos tevékenységükhöz köti a katolikusok létszámának növekedését.

12 A hívek megtartják a decretális ünnepeket. A misén és körmeneten való részvétel nem mindig felel meg a kívánalmaknak. Hittanórákat a hívek távolmaradása miatt nem tudtak tartani, pedig mind a plébános, mind a minorita atyák próbálkoztak vele. A minoriták nyilvános iskolát tartanak fenn egészen a syntaxis osztályig. A reformátusoknak is vannak iskoláik, a jegyzőkönyv erről pontos számot nem közöl. A két egyházlátogatás között eltelt időben mind létszámban, mind vagyoni gyarapodás tekintetében erősödött a katolicizmus, de a 18. század végéig a reformátusok túlsúlya megmarad. Ez egyrészt bizonyítja a reformáció erősségét, másrészt azt, hogy ebben a városban az ellenreformáció békésebb eszközökkel folyt. Az ország ezen részén nem érvényesült olyan mértékben a katolikus expanzió mint a Dunántúlon, ahol még a 18. században is sor került templom-foglalásokra (pl. Padányi Bíró Márton veszprémi püspöksége alatt). Veszprémtől Komáromon át Zemplénig a protestánsok vallásgyakorlata - az uralkodó rendeletek ellenére - mindenütt megmaradhatott, ahol 1681 előtt is bizonyíthatóan éltek vele. Az ország e protestáns többségű helyein felső engedéllyel a katolikus eskü (decretális) megkövetelésétől is el lehetett tekinteni. Természetesen a canonica visitatiokból nem rajzolódik ki teljes mértékben a városnak és környékének egyházi élete, ugyanakkor jelentőségéhez képest eddig alig foglalkoztak vele, holott az egyháztörténet e nélkül elképzelhetetlen. Lásd Szendrei.