Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Stipta István: Miskolc igazgatásának jellegváltozásai 1755-1871 között

A szerződés végső kimenetelét tekintve hátrányos volt, mert megszakította és hosszú távon kilátástalanná tette az országrendiségért folytatott küzdelmet. A várost úgy vonta állami érdekkörbe, hogy a földesúri terhek alóli megváltás esélyei minimálissá váltak. A magán és közigazgatás bizonytalan kombinációját hozta létre és olyan országos kormányzati tendenciákat érvényesített, amelyek korlátozták a korábban kialakult és stabilizálódni látszó városi önkormányzatot. A választásokat - a korábbi 2-3 éves ciklussal szemben - évenként írja elő, könnyebbé téve a tisztviselők ellenőrzését. A szerződés nem zárta ki a városban élő nemesek igazgatásban való részvételi lehetőségét, ezt azonban a szabad belátásuktól tette függővé. Éles válaszfalat húzott a nemesi és a privilegizált jogállással nem rendelkező egyéb városbeli lakosságcsoport között.

2 Árulkodó az a szerződésbeli kitétel is, hogy az igazgatási főtisztviselőt, a mezőváros első emberét bírónak nevezi, szakít a korábbi, szabad királyi városokra jellemző főbíró megnevezéssel. Az „új földesúr" lényeges megszorítást tett a választásra nézve is: a kamara képviselője az országos szokásokra hivatkozva ezután nem csupán a bíró, hanem a választandó tanács tagjai esetében is élhetett kijelölési jogával. A kamarai uradalmi függés bizonyos előnyökkel is járt. A kor szokásai szerint a földesúrral kötött urbáriumok többsége gazdasági természetű és a szolgáltatásokat részletező szabályokból állt, ez a megállapodás részletesen foglalkozott a város igazgatásával, pontosan meghatározta a tanács létszámát és az országos gyakorlatra nem jellemző módon - igaz általános elvek szintjén - előírja e testület kötelezettségeit is.

3 A megállapodás évtizedekre megszabta az igazságszolgáltatásban közreműködő tanácsbeliek teendőit, és rögzített néhány fontos elvet az igazságos büntetések mértékéről. 2 „A ... miskolczi nemesség többé a város községébe nem számláltatik s e szerint a városnak contribuens lakosira fog szállani magokra mind a közönséges terhek viselése, mind a szükséges jó rendnek tartása, mind pedig az igazságnak kiszolgáltatása." Szendrey 452-453. old. Hasonló jogállású városok esetében ez az elkülönülés általában kisebb mértékű volt. Ezt igazolja Kiss Mária: Szombathely püspöki mezőváros tanácsa a XVII-XIX. században. In.: Tanulmányok a helyi önkormányzat múltjából. (Szerk.: Bónis György és Degré Alajos) Bp. 1971.(továbbiakban: Helyi önkormányzat) 126-127. old., Simonffy Emil: Zalaegerszeg képviselőtestülete és tanácsa a polgári kor első évtizedeiben (1848-1872). In.: Helyi önkormányzat 239. old., Hódmezővásárhely története a legrégibb időktől a polgári forradalomig. I.köt.(Főszerkesztő:Nagy István) Hódmezővásárhely, 1984. 538. old. 3 Községi közigazgatásunk alaptörvényének (1871.XVIII. tc.) előzményei. írta dr. Kérészy Zoltán. In.: Emlékkönyv Dr. Visky Illés József tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Szerk.: Eckhart Ferenc és Degré Alajos. Bp. 1942. (továbbiakban: Kérészy) 251. old., Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941. 66. old., Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene. Bp. 1971. 98. old.