Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Fazekas Csaba: A miskolci nemesség társadalmi összetétele a reformkor elején

(legalább) 34 fő volt Miskolcon,

15 de emellett sokkal jelentősebb az a körülmény, hogy a város kereskedelmét a helyi zsidó és görög kereskedőcsaládok lényegében monopolizálták. Az utóbbi, létszámában kicsi, ám a város társadalmi-pénzügyi életében tekintélyes szerepet játszó népességről a szakirodalomban több kitűnő elemzés is foglalkozik.

16 A kereskedők az ugyanebbe a kategóriába sorolt szolgáltatást végzőkkel (pl. kocsmáros, borbély stb.) együtt sem érik el az összeírt nemesség 2%-át, ami arra utal, hogy ezen a téren éles különbségről beszélhetünk a város különböző rendi állású lakosai között. Hiszen széles körben igényelt foglalkozásokról van szó, utóbbi mesterségek mégis meglehetősen „népszerűtlenek" voltak a nemesek körében, s azt zömmel nem nemesek végezték. Hasonlóan alacsony arányt mutatnak a fegyveres testületek tagjai, létszámuk mindössze 19 fő.

17 Vagyis a miskolci nemesek bizonyára nem szívesen léptek katonatiszti pályára, holott ez köztudottan vonzónak számított a nemesi származású fiatalok szemében. E megállapítás tarthatónak tűnik akkor is, ha megjegyezzük, hogy a helyi katonatisztek egy része valószínűleg nem tartózkodott itthon az összeíráskor (sem), s így távollévő megjegyzéssel sem tüntették fel (utóbbira van jó néhány példa); másrészt a városban tartózkodó nagy létszámú katonaság tisztjeivel együtt részévé vált a helyi társadalomnak, jóllehet annak hivatalos összeírásában nem jelentek meg adataik. Mindazonáltal a feltüntetett miskolci tisztek viszonylag magas beosztásban szerepeltek, öt kapitány és két főhadnagy is van közöttük, továbbá egy szállásmester stb. 2. táblázat Kézművesek száma iparáganként és foglalkozásonként Déli Északi Összesen % városrész — fémöntő és megmunkáló ipar esztergályos 4 4 8 15 Bácskai, 1988. 211. p. 16 Ld. pl. többek között: Leveles, 1929.; Dobrossy István: Görög kereskedelmi tőkefelhalmozódás és társadalmi közérzet Miskolcon a 19. század elején. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXV-XXVI. Miskolc, 1988. 341-352. p.; Dobrossy István: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei. 27. Miskolc, 1991. 152-163. p. stb. 17 Megjegyzés: az összeírásban szereplő foglalkozásneveket többségében az eredeti megjelölés szerint tudtuk besorolni. Két esetben azonban a foglalkozásnak csak a körülírásával találkozhattunk, a katonatisztek és az értelmiségiek-tisztviselők esetében.