Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

tálcán nyújtja számukra a lehetőséget, hogy oda térjenek be.) Miskolcon és környékén tehát szám szerint 415 egyesült hivő él, ami már tekintélyes létszámot jelent, és ennek megfelelő nagyságú templomot igényel. Munkács azzal is érvelt, hogy a városban van egy nagy római katolikus templom, a minoritáké, amely kielégítően meg tud felelni a latin szertartásúak igényeinek, Mindszent pedig úgyis a városon kívül esik, tehát nem csorbulnak a miskolci római katolikusok érdekei. Vajon miért volt ennyire fontos Bacsinszky számára a miskolci helyzet rendezése? Ha közelebbről megvizsgáljuk a vármegyei conscriptiót,

17 az adatok érdekes helyzetképet tárnak elénk. A 108 lélekből csak 15 tiszta görög házaspár van, 24 pedig vegyes ritusú, a görög özvegyek száma 5, a többi gyermek. A vegyes ritusú házaspároknál azonban érdekes tendencia figyelhető meg: ahol az apa latin (8 családnál), ott a gyermekek 4 családnál tisztán latin szertartásúak, 4-nél pedig nemek szerint oszlanak meg, ahol az apa görög (13 családnál), ott a gyermekek csak 3 családnál tisztán görögök, 4 családnál vegyes szertartásúak, 5 családnál viszont tisztám latinok! (Ehhez járul még két lutheránus ill. református család, ahol a gyermekek szintén a nemek szerint oszlanak meg.) Az adatok azt tanúsítják, hogy Miskolcon reálisan fennállt a görög katolikus közösség csökkenésének, az ellatinosodásnak a veszélye, mert egy vallásilag heterogén környezetben a ruthén kisebbség templom és pap hiányában képtelen volt életerejét megőrizni. Miklósy Ferenc mindszenti plébános Bacsinszky tervének ismeretében méltatlankodva fejtette ki, hogy nem érti, miért nem jön a görömbölyi görög katolikus pap Mindszentre, hogy ott liturgikus funkciókat végezzen, s ezzel eleget tegyen hívei iránti kötelezettségeinek. A munkácsi válasz nem váratott magára. Pásztélyi János munkácsi nagyprépost, zempléni és borsodi főesperes Bacsinszky megbízásából a vármegye gyűléséhez intézett beszámolójában kifejtette, hogy mindaddig, amíg nem Miklósy volt a plébános, békés viszonyok uralkodtak a latin és a görög szertartásúak között, Miklósy azonban annyira zaklatja a görög katolikusokat, hogy azok semmiképp sem tudják vallásukat szabadon gyakorolni, s erre bőven idéz példákat is. (Az itt megismert tények magyarázzák tehát azt, hogy az eddigi canonica visitatiókban semmiféle panasz nem fordult elő a két közösség együttélésével kapcsolatban.) Míg azelőtt a mindszenti templom búcsújára processzióval jöttek papjuk vezetésével a görömbölyi hívek, Miklósy leállította ezt a gyakorlatot. Több alkalommal is felbontotta római katolikus legényeknek ruthén lányokkal kötött eljegyzését, csak azért, mert a menyasz17 Conscriptio Catholicorum pure Graeci ritus et mixti ritus n Oppido Miskolc existentium, Egri Főegyházmegyei Levéltár Arch. Vet. 230. szám.