Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Dobrossy István: Az ezredéves évforduló megünneplése és emlékei Miskolcon

hogy abból egy szegény ember házat is vehetne. A ruha nézése közben önkéntelenül is eszébe jut az embernek, hogy holnapután Budapesten véghez menendő díszfölvonulás alkalmával mennyi drága kincset, mily szédítő pompát fog kifejteni és fölmutatni ez a szegény, boldogtalan ma­gyar nemzet! Ha majd meglátja az osztrák, bizonyosan arra fog gon­dolni, hogy most már a kvótát bátran fölemelheti. Pedig ha tudná a de­rék sógor, hogy az a fény, amit ott kifejtenek, nem mind színarany­ból származik. Lesznek a banderisták között olyanok is, — mint voltak már három évvel ezelőtt is — akik csupa merő hiúságból, existencziájok koczkáztatásával csillognak az ország színe előtt. Megyénk banderistái tehetik, nálunk tiszta arány az, ami fénylik." Az országos rendezvényen való résztvétel mellett a város élte szí­nes életét: főleg építkezett, s emlékezetes társadalmi rendezvényeknek adott helyet. Az egyik városképi gyarapodást, a másik közéleti-politikai szint jelentett a századvég Miskolcán. A város közgyűlése 1896 májusá­ban nyilvánosságra hozta a megkezdett, illetve az év végéig átadandó építkezéseket. Eszerint már épült a tüzérek laktanyája (a mai Baross G. utcai épülettömb), s közelében a villamos tervezett indítóháza. A belvárosban az egykori Pap-malom tér rendezése volt a legfontosabb. „Kialakul a tér, s azon a fürdő mellett meghatározó lesz a Kereskedelmi és Iparkamara új székháza. A tér és a Széchenyi utca sarkán el­kezdődik a polgármester házának építése" (a mai Szarvas gyógyszertár és más üzletek épülete). Két nagy épület változtatta meg a Nagy­Hunyad utca hangulatát. A Hunyadi u. páratlan oldalán (Hunyadi u. 3.) elkezdődött Jesze István, később Papp Antal emeletes házának épí­tése. Az ev. ref. templom környéki, s az utca túlsó oldalára is átnyúló teret lezárva, a mai páros számozású oldalon (Hunyadi u. 8.) megszüle­tik a kétemeletes ún. Luther-ház, meghatározva a későbbi tér arcula­tát, hangulatát. Erről a Borsodmegyei Lapok 1896. május 8-i száma ír­ta, hogy „már a jövő héten kezdik az evangélikus egyház összes épületeit újítani és tatarozni, valamint a díszes kétemeletes palotát is foganatba teszik." A Városház tér főutcái oldalán csak felújították az épületeket, így a Szeremley-házat (Városház tér 5. sz.), a másik oldalon, a Kis-Hunyad u. sarkán pedig hozzákezdtek Radványi István emeletes házának építéséhez (mai Városház tér 2. sz.). A harmadik építészeti tömb a Szinván túl, az Avas alatt készült meghatározni a város arcu­latát. „Bársony János emeletes bérházát is építeni kezdik a jövő héten, mely az épülő ref. főgimnázium melletti tért díszessé teendi." A főgim­názium épületének csak alapkőletételét tervezték a millennium évében, s ez szerepelt is a kétnapos rendezvények programjában. Az alapkőleté­tel ugyan elmaradt, de ma is márványtábla hirdeti, hogy: „A nevelés és tanítás czéljaira építtette a miskolczi ev. ref. egyház a magyar állam,

Next

/
Thumbnails
Contents