Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Wolf Mária: X-XI. századi települések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

zadra keltezhetjük. X. századi az a kőalapozású épület is, amelyet e település ÉK-i oldalán találtunk. A borsodi földvár esetében először nyílt lehetőségünk arra, hogy elkülönítsük egy X. századi előkelő szálláshelyének és egy XI. századi ispánsági központnak az emlékanyagát. Nincs okunk kételkedni abban, hogy e X. századi előkelő az anonymusi hagyománynak megfelelően Bors volt, szálláshelye Borsod, az ő nevéből nyerte nevét. E szálláshely a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem vár, hanem nyíltszíni település volt, Bors maga feltehetőleg a kőalapozású épületben, népe pedig az ország számos pontjáról jól ismert típusú házakban élt.

35 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a mai megyénket alkotó öt középkori megyéből három az, amelyet a történeti, régészeti, nyelvészeti adatok szerint a honfoglaló magyarság tömegesen megszállt. Kiemelkedő jelentőségű szerepe volt ebben az időszakban a későbbi Zemplén megye területének.

36 A X-XI. századi településekről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az igen sok szláv helynevet, amely mind az öt középkori megyében megtalálható. E helynevek keletkezési ideje meglehetősen bizonytalan, elemzésüket, puszta létüket gyakran aktuálpolitikai szempontok, a jelenlegi határok igazolására használják fel. A bodrogközi szláv leletekről már szóltunk. Ezeken kívül mindöszsze egy helyen, Miskolc mellett, Szirmán kerültek elő olyan leletek, amelyek szláv népességhez kapcsolhatók.

37 E csekély számú leletek birtokában egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a VII. és a IX. század között a mai megye több pontján szláv népesség élt, amelyről azonban nem bizonyos, hogy egy népcsoport volt-e, hogy a már említett helynevek tőlük származtak-e és hogy megérték-e a magyar honfoglalást. 35 Wolf M. 1996. 242-255. 36 Révész L. 1996. 202. 37 Wolf M. 1992. 131.