Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Wolf Mária: X-XI. századi települések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Az igen sok, objektumhoz nem köthető cölöp és karólyuk arra enged következtetni, hogy más földfelszíni épületek is álltak ezen a településen, ilyen épületek teljes alaprajzát azonban nem lehetett megfigyelni. Előkerült továbbá egy gödör, amelyekben egy fél ló állkapocs, edénytöredékek és tojáshéjak helyezkedtek el. Ezt minden bizonnyal az Árpád-kori falvakban már több helyen is megfigyelt építőáldozatként, vagy egyéb rontás, bajelhárítás céljából végzett babonás cselekedet emlékeként lehet értelmezni. Az előkerült leletanyag nagy többsége X—XI. századi kerámia. Erre a korra keltezik a párhuzamai a 8. házban talált sarkantyúpárt is. Hogy azonban a településnek több korszaka is lehetett, azt a több egymásba ásott objektum is bizonyítja. X—XI. századi települések feltárásakor ritkán kerülnek elő jól keltezhető ékszerek és pénzek. így aztán noha nem egy kísérlet történt rá, nem lehet teljes bizonyossággal összekapcsolni egy-egy honfoglalás kori temetőt a közelében feltárt településsel. Esetünkben is ez a helyzet, nem állíthatjuk minden kétséget kizáróan, hogy a karosi honfoglalás kori temetőkben nyugvók az imént ismertetett településen éltek, hiszen a településen nem találtunk olyan tárgyat, amely egyértelműen összekapcsolná e kettőt. A régészeti terepbejárások alkalmával a Bodrogköz számos pontján durva anyagú, fésűsen bekarcolt hullámvonallal díszített kerámiával jellemezhető lelőhely is előkerült. E kerámiatípust a szlovák, és nyomában a korábbi magyar szakirodalom is egyértelműen szlávnak határozta meg. A kerámialeletek, valamint a kétségtelenül meglévő gyakori szláv helynevek alapján sűrű szláv településhálózatot tételeztek fel ezen a területen.

14 A telepek közeléből azonban hiányoznak a szlávnak tartható temetők. A Bodrogköz területéről mindössze három halomsíros szláv temető volt ismert,

15 közülük csak egyben, Király helmec (Kralovsky-Chelmec)-Erős területén folyt régészeti ásatás.

16 Magunk 1991-92-ben Zemplénagárd határában tártunk fel egy VII-IX. századi hamvasztásos szláv temetőt. Leleteinek kiértékelése során valószínűvé vált, hogy a VII. század folyamán egy szláv népesség telepedett le ezen a vidéken, amely igen szerény anyagi kultúrát hagyott ránk. Sírjaikban rendkívül ritka a fémtárgy, ezek túlnyomó többsége az avar fémművesség terméke. Mindez ideig egyetlen olyan lelet sem került elő, amely azt bizonyítja, hogy e népesség megérte a magyar honfoglalást. A zemplénagárdi temető feltárása arra is felhívja a figyelmünket, hogy a 14 Valter I. 1974. 10-11., Kniezsa I. 1938. II. 417-418. 15 Budinsky-Kricka V. 1958. 174. 16 Budinsky-Kricka V. 1980.