Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Wolf Mária: X-XI. századi települések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Wolf Mária X-XI. SZÁZADI TELEPÜLÉSEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Mint ismeretes, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye öt középkori megye területének összevonásából keletkezett. A középkori Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, és Torna megye eltérő földrajzi adottságokkal rendelkezett, más-más történelmi jelentősége, szerepe volt. Nem egyforma történeti múltjuk kutatásának a mértéke sem. Az egykori Gömör megye túlnyomó többsége a mai országhatárainkon kívül került. Korai, X-XI. századi történetének kutatásában azonban történelemtudományunk igen jeles eredményeket ért el. Az 1940-es években készült el IIa Bálint nagyszabású munkája,

1 amelyben a történeti források alapján megrajzolta a megye betelepülésének rendjét, a honfoglalás korában betöltött szerepét, településeinek történetét, keletkezési idejét. Györffy György nagy gonddal összegyűjtötte a megye településeinek Árpád-kori okleveles anyagát,

2 amelynek kiértékelése révén, IIa Bálinthoz hasonló eredményre jutott: Gömör megye, annak különösen a Sajó völgyébe eső része a magyarság legkorábbi szállásterületei közé tartozik, amelyen a honfoglalás után a magyarság tömegesen megtelepedett. A történeti kutatásokkal azonban sajnos nem tartott lépést a régészeti kutatás, ennek egyik oka nyilvánvalóan a megye trianoni határokkal történt szétdarabolása volt. Tény, hogy erről a területről nagyon kevés, a honfoglaló magyarsághoz kapcsolható régészeti leletet ismerünk, így régészeti adatokkal sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk a történettudomány eredményeit. Jelenlegi tudásunk szerint csak annyit mondhatunk, hogy Gömör megye az Írásos, leginkább a XIII. századból származó, források adataiból következtetve a honfoglaló magyarság által megszállt területek közé tartozik. A jelenlegi országhatárainkon kívül került az egykori Torna megye nagy része is. Múltjának kutatásához Gömör megyénél kevesebb adat áll rendelkezésünkre. Területe a XII. század végén, XIII. század elején még Abaúj megyéhez tartozó tornai erdőispánságból alakult ki, meglehetősen későn, az Árpád-kor végén.

3 A történeti, nyelvészeti adatok egyaránt arra utalnak, hogy ez a rész nem tartozott a magyarság által korán megszállt területek közé, a honfoglalás kori régészeti leleteket 1 IIa B. II. 1944., III. 1946., IV. 1969., I. 1976. 2 Györffy Gy. II. 1987. 445-559. 3 Györffy Gy. 1963. 45.