Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

AZ ELSŐÉVES JOGHALLGATÓI LÉTSZÁM FELEMELÉSE ÉRDEKÉBEN ÉS A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÉPESÍTŐ ÁLLAMVIZSGÁK TOVÁBBI MEGTARTHATÁSÁÉRT FOLYÓ KÜZDELEM A tiszai evangélikus egyházkerület állásfoglalása Az államsegély megvonása után, amint láttuk, a fenntartó hatóság és jogakadémiai tanári kar más anyagi támogatás segítségével gondoskodott a főiskola fenntartásáról. Megindult a jogakadémia most már nyugodt és szép fejlődésnek, mikor a kultuszminiszter újabb lépéssel, majd rendeletekkel igyekezett a jogakadémiák fenntartó hatóságait arra rábírni, hogy szüntessék be jogi főiskoláik működését. E kérdéssel foglalkozott Hacker Ervin dr. ,^4z egyházak szerepe a főiskolai oktatásban". Miskolc 1927. c. Miskolci Jogászélct Könyvtára 27. Hacker részletesen ismerteti, hogy legújabban hol állítottak fel felekezeti jellegű egyetemeket, és jogi főiskolákat és megállapítja, hogy a miniszter megállapítása tévedésen alapszik. - Megemlítem, hogy a miniszter, jóllehet a felekezeti jogakadémiák fenntartása ellen nyilatkozott, mégis maga mint miniszter abban a hibába esett, hogy Szegeden a tudományegyetem bölcsészeti karán négy úgynevezett „világnézeti" tanszéket állított fel és ezeket katolikusokkal (szerzetesek) töltötte be. Gróf Klebelsberg K. kultuszminiszter, a miniszterelnök közbelépésével, az egyetemes evangélikus felügyelő útján felszólította a jogakadémia fenntartó hatóságát, hogy a szellemi proletariátus csökkenése érdekében szüntesse meg a miskolci jogakadémia működését, mivel „a kormányt nem illeti meg a felekezeti főiskolák beszüntetésének joga, egyedül a kapacitáció eszközére van utalva, hogy annak erejével bírja a fenntartókat annak belátására, hogy ezen főiskolákra ma már többé szükség nincs"

1

. Mikor ez a köztudat nem hozta meg a várt eredményt, a kultuszminiszter a jogakadémia elsorvasztására az 1925/26. és 1926/27-iki tanévben az 1920. évi XXV. tc. intencióval össze nem egyeztethetőleg 40-ben szabta meg a jogakadémiákon az első évfolyambeli joghallgatók számát," mely alacsony létszám betartása mellett a jogakadémia életképessége alapjaiban megrendülne. A 40-es létszám megállapítására vonatkozó vkm. rendeletek, melyek az 1920:XXV. tc. burkolt kijátszásával az 1790. évi XXVI. és 1868. évi XLIV. tc.-t 1 lásd „A miskolci jogakadémia létkérdése." Miskolc, 1927. 5. 1. névtelenül közrebocsátott röpiratomat. Az egész röpirat 43. lapnyi terjedelmű. A miniszter ekkor hangoztatta, hogy „a felekezeti jogi oktatástól ma már el kell temünk", majd kiemelte „ . . . nem lehet mesterséges eszközökkel galvanizálni olyan felekezeti oktatást, amely már egész Európában túlélte magát". 2 Vkm. rend. 55.105. sz. és 47061/1927. sz.