Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia válságának végleges megoldása

és elutasította egyúttal Tarnay Gyula és Bulyovszky Gusztáv fellebbezését is. A bel­ügyminiszternek e rendeletének szószerinti szövege a következő: „Törvényhatósági bizottmánya az 1924. évi május hó 27-én 133/kgy. 14.259/ki. sz. alatt határozatával némi módosítással elfogadta az Eperjesről Miskolcra került ág. hitv. evangélikus jogakadémia segélyezése tárgyában a tiszai ág. hitv. evangélikus egyházkerülettel kötendő szerződés tervezetét, mely szerint a város közönsége magára vállalta három a VI. fizetési osztály I. fokozatába sorozott tanári állással egybekötött illetmények, illetőleg nyugdíjjárulékok viselését, a jogakadémia elhelyezését, a jelenlegi helyisé­gek világítását, fűtését, vízdíját és időközönkénti tatarozását. A városnak ezt a határozatát, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr vélemé­nyének meghallgatása aztán hivatalból, valamint dr. Tarnay Gyula és Bulyovszky Gusztáv miskolci lakosok fellebbezései következtében is felülvizsgálván, figyelem­mel azokra a kulturális előnyökre, melyek a jogakadémiának Miskolcon való elhe­lyezéséből a városra hárulnak, valamint figyelemmel a város közönségének ebben a kérdésben ismételten kifejezésre jutott akaratnyilvánítására jóváhagyom - Budapest, 1924. szeptember 12. - Rakovszky" s. k. 10 A belügyminiszteri jóváhagyás nagyjelentőségű esemény a jogakadémia tör­ténetében. Véget ért az ideiglenes helyzet, amely a rendszeres nyugodt fejlődésnek akadályozója volt. A segély engedélyezése a jogakadémia végleges miskolci fennma­radását és kiépülését biztosította. Időközben elkészült a szerződés végleges szövege, amelynek aláírása 1924. év november hó 10-én ünnepies formában a dékáni hivatalban történt. Geduly Henrik püspök rámutatott a történelmileg fontos pillanatra, midőn a ti­szai evangélikus egyházkerület elnöksége Miskolc város közönségének képviselőivel a jogakadémia érdekében kötött szerződést végleges szövegében aláírják. „Oly küzdelem nyer ezzel befejezést - mondotta a püspök - melyben csak nyertesek vannak, mert dacára, hogy az anyagi áldozatok, amelyeket Miskolc város közönsége hazafias felbuzdulástól indíttatva a jogakadémia számára felajánlott, igen súlyosak, mégis, amennyiben az a sok ifjú, aki a miskolci jogakadémián végzi tanul­mányait, úgyszintén itt megforduló szüleik annyira emelik a város forgalmát, hogy a városra nézve anyagi előnyt is jelent. Erkölcsi szempontból még jelentősebb ez a mozzanat, mert Miskolc város a mai nappal egy előkelő színvonalú, a város súlyát és tekintélyét fokozó intézményt nyert meg véglegesen. Ez a városra nagy nyereség. De igazságtalan volnék, ha egy­úttal az egyházkerületi elnökség nevében is meg nem állapítanám, hogy a szerződés­sel a főiskola is sokat nyert; egyrészt bensőséges kapcsolatot teremtett a várossal és 10 A belügyminiszteri rendelet eredetijét lásd Miskolc thjf. város levéltárában 31.151/1924. - kir. sz. a. és másola­tát a jogakadémia irattárában 616/1924-26. sz. a. - A városi határozat jóváhagyását a belügyminiszter szep­tember hó 14. személyesen és ugyanazon nap írásbelileg is közölte Geduly Henrik püspökkel, aki szeptember 14-én táviratilag értesítette a jogakadémia dékánját, s ugyanazt közölte vele Konzó István dr. belügyi államtit­kár is. (Tiszai egyházkerületi levéltár 1448/1924. és jogakadémia irattár 539. és 549/1924-25. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents