Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci (eperjesi) jogakadémia válságának megoldására vonatkozó törekvések

kolc thjf. várossal a szerződés a városi segély ellenében megköthető. Az értekezlet elvetette egyházjogi szempontból a pártfogóság bekapcsolásának gondolatát, de eleget kíván tenni a városi közgyűlési határozatnak oly módon, hogy az evangélikus egyház alkotmányos kereten belül betekintést enged a városnak a jogakadémia gazdasági ügykezelésébe. A fenntartó hatóság ugyanis kötelezettséget vállal az iránt, hogy a városi segély évenkénti elszámolásával kapcsolatban mindenkor zárszámadási kivonattal tájékoztatja Miskolc thjf. várost a jogakadémia anyagi helyzetéről.

6 Az egyházkerületi elnökség és a dékán megjelentek az alapelvek tisztázása után dr. Hodobay Sándor polgármesternél és itt dr. Halmay Béla városi főjegyző és dr. Silbiger Bertalan városi főügyész bevonásával nagyjában megállapították azokat az alapszempontokat, melyek tekintettel vannak mind az evangélikus egyházjogi, mind a városi érdekekre. Az egyházkerületi elnökség a legnagyobb megértésre talált a város képviselői, elsősorban dr. Hodobay Sándor polgármester részéről és így elsimultak azok az aggályok, amelyek evangélikus egyházjogi szempontból fennforogni látszottak.

7 Csakhamar azonban újabb nehézségek jelentkeztek. A város közgyűlési határozatának jóváhagyása egyre késett, jóllehet annak elintézését ismételten szorgalmazták a belügyminisztériumban Geduly Henrik püspök, majd Radvánszky Albert egyetemes felügyelő és Kaas Albert br. nemzetgyűlési képviselő.

8 A segély ügye egyre bonyolódott. Tarnay Gyula ny. főispán, a Miskolci Háztulajdonosok Szövetkezete nevében 1923. évi december hó 18-án a városi költségvetésben jelentkező pótadó ellen előterjesztéssel élt és rámutatott arra, hogy a normál költségvetésben szereplő negyedévi jogakadémiai városi segély is jogtalanul állíttatott be a költségvetésbe, mivel a belügyminisztérium nem hagyta jóvá a városi segélyre vonatkozó közgyűlési határozatot. Ujabb sürgetések után 1924. év január hó 5-én arról értesült a jogakadémia dékánja, hogy a belügyminiszter feloldotta a városi határozatot azzal az utasítással, hogy a város közönsége állapítsa meg összegszerűen a jogakadémiának nyújtandó évi segélyt. A feloldó határozat mély megdöbbenést okozott a fenntartó hatóságnál, de csakhamar a város széles köreiben is. Az egyetemes evangélikus egyház elnökségénél visszatetszést okozhatott a belügyminiszter ezen rendelete annyival inkább, mivel a belügyminiszter Kecskemét városának az ottani református jogakadémia javára hozott közgyűlési határozatát, mely öt tanszéknek fenntartását vállalta, minden megjegyzés nélkül már 1923. év június hóban jóváhagyta.

9 6 Lásd az értekezlet jkv.-jét és az alapszerződés tervezetét a jogakadmia kéziratába fasc. 1923. 7 Saját megfigyeléseim. 8 Lásd Radvánszky és Kaas levelét a jogakadémia kézirattárában fasc. 1923/24. 9 94441/1923. sz. m. kir. belügyminiszt. rendelet.