Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A Miskolcra áttelepített jogakadémia válsága az állami segély beszüntetése miatt

sát, azonban készséggel sietne az érdekelt egyházak segítségére, ha mai közgazdasági viszonyoknak megfelelő új iskolatípusra térne át egyik-másik főiskola. Ez esetben anyagi támogatástól sem zárkóznék el. Megígérte különben, hogy a pénzügyminiszterrel még egyszer tárgyalja a kérdést és közbenjár, hogy talán minden történelmi keresztény egyháznak megmaradhasson egy-egy jogakadémiája. Mivel időközben Mikler Károly dékánhoz, mint a Jogtanárok Országos Egyesületének elnökéhez beérkezett a kultuszminiszter válasza,

14 amelyet a Jogtanárok Egyesületének Emlékiratára adott és abban a miniszter a jogakadémiákkal szemben kifejtett elvi álláspontját fenntartotta, a miskolci evangélikus jogakadémia tanári kara nem bízott többé az államsegély visszaszerzésére vonatkozó akció sikerében. A tanév befejezésének közeledtével már most tisztáznia kellett a kérdést, hogy a miskolci evangélikus jogakadémia fennmaradhat-e államsegély nélkül? Hosszasan és ismételten behatóan tárgyalta a tanári kar e nehéz és nagyhorderejű kérdést. Felelősségének teljes tudatában átérezte, hogy egyéni érdekek miatt a viharedzett ősi főiskolát feladni nem szabad; de az önálló erőből való fenntartás súlyos problémának mutatkozott. Végre sikerült alapot találni, melyen kiindulva megmenthetőnek látszott az ősi főiskola. Ugyanis felmerült a tanszék-alapon való megoldásnak a lehetősége és az április hó 25-én tartott kari ülés ilyen javaslatban állapodott meg,

15 melyet Mikler Károly dr. dékán megszerkesztett

16 és április hó 28-án átment az egész tanári kar Nyíregyházára Geduly püspökhöz, hogy vele megtárgyalja a jogakadémia önálló erőből való fenntartásának lehetőségét. Geduly Henrik püspök ez alkalommal közölte a tanári karral, hogy a kulmszmimszter április hó 7-én kelt leirata ellen, melyben a miskolci evangélikus jogakadémia államsegélye megvonására tett intézkedését fenntartotta, újból felírt a miniszterhez és felelősségének teljes tudatában óvást emelt.

17 A tanév végének rohamos közeledtével a püspök is sürgősnek tartotta, hogy az önálló erőből való fenntartás előmunkálatai azonnal megindíttassanak és helyeselte a tanszék-alapon való megoldást. A püspök magáévá tette a javaslatot, hogy a fenntartóhatóság kérje meg Miskolcz thjf. városát három, Borsod vármegyét és Miskolc evangélikus egyházközségét, amenyiben az a báró Seckendorf Hermann-féle hagyatékhoz hozzájut, egy-egy tanszék összes járandóságainak elvállalására. Egy-egy tanszék költségeit fedeznie kellene az egyházkerület és egyházegyetemnek, amennyiben a földbirtokreform alapján ezek az ígért 500-500 hold földhöz jutnak és két, illetve három tanszék dotálását elbírná a jogakadémia házipénztára a befolyt tandíjakból. A püspök kilátásba 14 A rendelet száma 12849/1923. - Egész terjedelemben közölte a Miskolcon megjelenő „Reggeli Hírlap" május hó 3-án 99. számában. 15 Lásd kari ülés jkv. IV. pontját. 16 Az emlékiratszerü jól megindokolt javaslatot, melyet a dékán 1360. sz. alatt terjesztett fel a püspökhoz, lásd a tiszai evangélikus egyházkerületi levéltárban fasc. 1923/518. sz. 17 486/1923. sz. tiszai evangélikus egyházkerületi levéltárban.