Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi ősi evangélikus kollégium az első világháború küszöbén

célját is kitűzték, hogy legyen ez a kollégium: „a mindenható Isten tiszteletének temploma, az igaz tudományok universitása és a hazaszeretet bevehetetlen vára örök időn át. " A kollégiumnak jelentős alapítványai voltak, melyek miután növelték annak hírnevét és biztosították egyfelől a kollégium jövőjét, másfelől az ifjúság tanulását tették könnyebbé. A háború kitörése előtt 1913. évi december havi 31-i zárlat szerint az 55 alapítvány tőkéi összesen 515.829 korona 53 forintot tettek ki. 2 A kollégium mint jogi személyiség tetemes ingatlan és ingó vagyon felett ren­delkezett és ez a biztos anyagi alap érlelte ki 1910 táján az eperjesi csonka egyetem felállításának nagyszabású gondolatát. A jól megszervezett és kiépített teológiai akadémia és a jogakadémia alkalmasoknak látszottak arra, hogy a felállítandó evan­gélikus csonka egyetem két fakultását alkossák és így a bölcsészeti-, nyelv- és törté­nettudományi kar újonnan felállítása már nem okozna Icbírhatatlan költségeket, mert egyes tanszékek (filozófia, történet) már a meglevő akadémiákon rövidesen betöltés alá kerülnek. Az új egyetemek (Debrecen, Pozsony) felállításának gondolata nagyon foglalkoztatta az ország közvéleményét és így érthető, hogy az evangélikusok körei­ben is egyre jobban terjedt az eperjesi csonka egyetem felállításának terve. A ma­gyarhoni evangélikus egyetemes egyház egyetemes közgyűlése már 1910-ben foglal­kozott a tiszai evangélikus egyházkerületnek ilyen természetű javaslatával. 3 Az egyetemes közgyűlés is hangsúlyozta, hogy a csonka egyetem a legkisebb költséggel és a legeredményesebben éppen Eperjesen lenne felállítható, ahol annak idején ­1665-ben - Felső-Magyarország protestáns rendéi egyébként is egyetemet akartak létesíteni. Mikler Károly és Mayer Endre külön tanulmányt írtak e kérdésről 4 és az evangélikus sajtó is élénken foglalkozott az eperjesi csonka egyetem kérdésével. 5 Az egyetemes közgyűlés ismételten felhívta a kormány figyelmét az eperjesi csonka egyetem problémájának sürgős rendezésére. 6 Az erőteljes egyetemi mozgalom a jogakadémia kifejlesztésére is jótékony hatást gyakorolt és nagy ügybuzgalommal fáradozott a pártfogóság és a jogi kar és dékánja azon, hogy az eperjesi jogakadémia a kor színvonalán álló, jól megszerve­zett jogi főiskola legyen. Szükséges volt a jogi tanszékek kapacitására és alapi fede­2 3 alapítvány a jogakadémián volt 11.273 korona 10 forint tőkével. A kollégium javát szolgálta az „Éles Hen­rik"-féle alapítvány 328.120 korona tőkével. Azonfelül még 12 alapítvány szolgálta a kollégiumot 31.796 ko­rona 11 forint tőkével. Az egyes adatokat átvette a kollégium értesítőiből Zsedényi B. : Az eperjesi evangélikus kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége. Miskolc, 1933. 37. 1. (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. sz.) 3 1910. évi közgyűlés jkv. 44. pontja 4 Név nélkül jelent meg az az érdekes tanulmány, mely az anyagi lehetőségeket is mérlegelte „Az egyetemi és theológiai fakultás kérdése". Eperjes, 1916. 5 Különösen a Geduly Henrik szerkesztésében megjelent „Evangélikus Őrálló" 1910. évi évfolyamban jelent meg több érdekes cikk e kérdésről. Lásd ott „Az eperjesi egyetem kérdése" című két cikkemet 1910. évf. VI. 40 és köv. számait 6 1911. évi közgyűlés 112. pontja; 1912. évi közgyűlés 92. pontja; 1913. évi közgyűlés 36. pontja és 1914. évi közgyűlés 41. pontja

Next

/
Thumbnails
Contents