Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja
Lórándot a nemzetközi jogi tanszék nyilvános rendes tanárává. A közgazdaságtani és statisztikai tanszékre 1947-ben Horváth Róbert és Várhegyi Miklós került. Jogbölcseletet és az államtant a neves festő, Ruttkay György adta elő. Bruckner Győzőt Baranyai Béla halála után 1945-ben a debreceni jogi kar jogtörténeti tanszékére hívták meg. A Köznevelési Tanács magas kora (69 éves volt) miatt nem javasolta a kinevezését. A jelentős tudós némi kárpótlásul mégis megkapta az egyetemi nyilvános rendes tanári címet, 1947. július 16-án. Hivatalos pályafutása 1948 februárjában, nyugdíjazásával ért véget. A magyar országgyűlés 1948. június 16-án korszakos jelentőségű törvénytervezet vitáját kezdte meg. Ezen a napon terjesztette a közoktatásügyi bizottság nevében a ház elé Bognár Józse/kisgazdapárti képviselő a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvételéről szóló javaslatot. 31 Az 1948:XXXIII. tc. és a 198. 996/1948 (VI. 1.) sz. Okm. rendelet alapján az állam átvette a jogakadémiát. Az egyházi tulajdonban lévő vagyontárgyak kivételével minden ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon lett, az oktatók állami státusba kerültek át. Az államosított jogakadémia 1948. június 30-án kezdte meg működését, de Bruckner Győző szerint - a Miskolcon kiépülő műegyetem mellett teljesen háttérbe szorult. Megszűnt a tanári kar testületének minden privilégiuma, a felvételi kérelmeket is a mimsztériumban döntötték el. Az intézmény rövid működése alatt érdekes kísérlet volt az egyetemi előadó-csere bevezetése, amit Horváth Róbert javasolt. Első előadó Szabó Imre, a budapesti egyetem előadója - az állam és jogelmélet későbbi tudósa - volt. Az államosítás után röviddel bekövetkezett a jogakadémiák megszüntetése. Az evangélikus egyházzal is megtörtént a megegyezés; a főiskola „esetleges" megszüntetése esetén a tanárok megfelelő elhelyezéséről az állam gondoskodik. Még egy utolsó, jogi oktatást célzó reformot kellett megvárni. Ezek megszüntették az alapvizsgákat, helyükbe az egyetemeken letehető szigorlatok léptek. Ezzel a jogakadémiák vizsgáztatás nélküli iskolatípussá váltak, úgyszólván presztízs nélküli, szigorlatra előkészítő intézmények lettek. Az 1948-49-i tanév végén az egyetemekről delegált vizsgabizottságok vizsgáztattak. A kegyelemdöfést a 4105/1949. sz. kormányrendelet adta meg, amely a tanév befejezésével végleg felszámolta a jogakadémiákat. A tanárok közül Hilscher Rezső és Ruttkay György a pécsi egyetem jogi karára kerültek. Zelenka István és Boleratzky Lóránd beosztást nyert a budapesti egyetem szemináriumi könyvtárának rendezésére, Horváth Róbert a KSH-ba került vissza, (s csak később lett - Pólay Elemérrel együtt - szegedi egyetemi tanár), Várhegyi Miklós a miskolci műegyetem könyvtárában kapott állást. A miskolci jogakadémia hivatala - a rendelet előírásait követve - 1949. augusztus 30-án déli 12 órakor fejezte be működését. Az irattár a budapesti egyetem jogi és közigazgatási karát illette, a jogakadémia leltári anyagát a Nehézipari Műszaki Egyetemnek kellett átadni. 31 Az 1947. évi szeptember hó 16-ra összehívott Országgyűlés Naplója IV. köt. Bp. 1947. 447. old.
