Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

Az új tanulmányi és fegyelmi szabályzat tartalmazta az addig megjelent kötelező rendelkezéseket, és formulázta a korábbi gyakorlatot. A hallgatók felvételénél figyelembe kellett venni az 1920:XXV., és az azt módosító 1928:XIV. te. előírásait. A felvételi eljárás során eszerint fő szempont a nemzethűség, az erkölcsi tekintet, a tanulmányi eredmény és a szellemi képesség. A törvény megkívánta, hogy elsősorban a hadiárvák és harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei kapjanak előnyt. Elvi kívánalom volt, hogy a különböző népfajokhoz, nemzetiségekhez, foglalkozási ágakhoz tartozók gyermekei számarányuknak és jelentőségüknek megfelelő mértékben tanulhassanak tovább. Érdemes megvizsgálni, hogy a jogakadémia tanári kara hogyan értelmezte ezeket az általános iránymutatásokat. Az első évfolyamra jelentkező hallgatók nyilvántartásában a következő adatok szerepeltek: vallás, érettségi eredmény, az apa foglalkozása, születés helye, lakhely. A táblázatban volt még egy rovat, ahová az ajánlók, protektorok neveit írták be. A patronáltak száma évenként 10-20 között volt; a védnökök többnyire a jogakadémia tanárai vagy a város tisztségviselői voltak. Az 1932/33. tanév első félévében jelentkező 120 jelöltből az alábbi csoportok nyertek felvételt:

20 jelesen érettségizettek 5 evangélikusok 8 jól érettségizettek 14 miskolciak 29 „megszállott területről" jöttek 3 egyéb szempontok 13 A jogakadémiára csak fiúkat vettek fel, a lányok az államszámviteltani tanfolyamot látogathatták. Az előadások látogatása kötelező volt. A kultuszkormány külön gondot fordított a honvédelmi oktatás ellenőrzésére. A „Korszerű honvédelem kérdései" című speciális kollégium két féléves tárgy volt, amely mindkét időszak végén kollokviummal zárult, és az alapvizsgára bocsátás feltétele volt. Ez a tárgy a heti háromórás kötelező testneveléssel együtt az ifjúság katonai nevelését igyekezett előmozdítani. A fegyelmi szabályzat szerint azok a hallgatók, akik a jogakadémiai rendet és csendet megháborítják, akik folytonos hanyagság, vagy illetlen magaviselet által közbotránnyal szolgálnak, akik a jogakadémiai hatóságokat, az egyes tanárokat, vagy saját tanulótársaikat megsértik, fegyelmi eljárás alá vonhatók. A jogakadémia miskolci időszakában meglepően kevés számú fegyelmi ügy fordult elő. Igaz, ebben része volt annak is, hogy a miskolci joghallgatók testületén belül becsületbíróságot, a Werbőczy Bajtársi Egyesület kebelében pedig „gyulaszéket" állítottak fel, és az ügyek egy részét itt tárgyalták. Bruckner Győző 21 éves dékáni működése alatt szigorú fegyelmi büntetés (kizárás, elutasítás) nem született. Két esetben szabtak ki Bruckner 684. old., Almanach 1932/33. tanév 65. old.