Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémiák átszervezésének terve az Országos Köznevelési Tanács bizottsági ülésén

Szociálpolitikai és szövetkezeti karnak a szervezését tartaná szükségesnek, amely a jogakadémiába illesztetnék be. A decentralizációt szükségesnek tartja, hogy a felvidéki szegénysorú szülőket antiszociális intézkedéssel meg ne fosszák attól a lehetőségtől, hogy gyermekeiket Miskolcon taníttathassák, mint az egyetemi városokban. A miskolci jogakadémiának a szociálpolitikai és szövetkezeti karral kapcsolatbahozását sürgette. Dr. Csűrös Zoltán elnök összefoglalta az értekezlet eredményét és úgy látta, hogy az eddigi jogakadémiai képzésnek más irányú, a táji adottságoknak és szükségleteknek megfelelő szakképzéssel való kiegészítése válik szükségessé. Egyébként az értekezlet javasolta még, négy résztvevő kivételével, a kecskeméti jogakadémián a két mezőgazdasági tanszék felállításának engedélyezését. Az értekezlet nem oldotta meg ezúttal sem a jogakadémia kérdését és egyházpolitikai szempontból felette megfontolandó volt, hogy az táji adottságoknak megfelelő tanszékekkel, vagy esetleg karokkal kiegészíttessék, mert ez esetben egyházi feladatát kockáztatja, sőt egyenesen veszélyeztetné. A jogakadémia ily irányú továbbfejlesztése lehet az állam érdeke és feladata, de nem az egyházé. A közoktatásügynek időközben felvetett és dűlőre jutott államosítása a jogakadémiák átszervezésének tervét véglegesen megakasztotta, minthogy az állam az államosított volt felekezeti jogakadémiákat egy évi működtetésük után, egyszerűen véglegesen megszüntette.