Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

ta, hogy: „A szemináriumi életbe is élénkséget szeretnék behozni. Az öntevékenység felébredése minden tudományos haladás alapja, ezért istápolni akarok minden őszinte igyekezetet, sőt kész vagyok módozatot keresni arra, hogy esetleges önálló becsű, értékes szemináriumi értekezések nyomtatásban is napvilágot lássanak s a jogakadémiának becsületére váljanak."

2 A szemináriumok megszervezése csakhamar megindult. Az 1923/24. tanév már beszámolt a jog- és művelődéstörténeti és az 1924/25. tanév az egyházjogi és statisztikai szeminárium megalakulásáról. Az előbbi kettő dr. Bruckner Győző, az utóbbi dr. Schneller Károly vezetése alatt indult meg. Az 1925/26. tanévben életjelt adott a római jogi és a magánjogi, valamint a kereskedelmi jogi szeminárium, az előbbit dr. Sztehlo Zoltán, az utóbbit dr. Hacker Ervin indította meg. A magánjogi és kereskedelmi jogi szeminárium a nyári félévben kettévált és a magánjogi szeminárium vezetését ezentúl dr. Szilágyi Antal jogakadémiai címzetes nyilvános rendes tanár, egyetemi magántanár vette át. Az 1927/28. tanév nyári félévében megszervezte dr. Surányi Unger Tivadar a közgazdaságtani jogi szemináriumot, mely utóbb (1930/31) összeolvadt a statisztikai szemináriummal és dr. Schneller Károly közös vezetése alá került, mivel időközben dr. Surányi Unger Tivadar meghívást kapott a szegedi egyetem jogi karához. A szemináriumi élet tevékenysége egyre intenzívebb lett és az 1928/29. tanévben már a jogbölcsészeti és pénzügyi jogi szeminárium is élénk tevékenységet fejtett ki; az előbbi dr. Hacker Ervin, az utóbbi dr. Szontagh Vilmos vezetése alatt állott. Az 1929/30. tanévben már a tizedik jogi szeminárium adott életjelt magáról, amennyiben dr. Zsedényi Béla „a sajtótudományi " szemináriumot indította meg és végül megszervezte az 1931/32. tanévben dr. Haendel Vilmos a perjogi szemináriumot. Összesen tizenegy jogi szeminárium fejtett ki a jogakadémia professzorainak vezetése alatt céltudatos tevékenységet, mely a jogászifjúság ismereteinek kibővítését és elmélyítését szolgálta. A szemináriumi munkálkodás eredményt hozó működést jelentett. Az eredmény már abban is mutatkozott, hogy mindig szélesebb és szélesebb körben terjedt el a jogászifjúság körében a szemináriumokban való munkálkodásra való hajlamosság és ambíció, ami mindig meghozta és tanévenként megteremtette a maga értékes gyümölcseit. Már a hallgatók többsége vett részt a szemináriumi munkálkodásban s azt, hogy mennyire népszerűvé vált a szemináriumi oktatás, semmi nem igazolja jobban, mint a hallgatók szép számú önálló tudományos kísérletezései. A szemináriumokban bemutatott és megvitatott dolgozatok közül a sikerültek nyomda alá kerültek. A szaktanárok azon törekvése tehát, hogy a tudományokkal való bővebb és intenzívebb foglalkozásra késztesse a jogászifjúságot, nem maradt sikertelen. Most már a jogászifjúság is teljesen átérezte a szemináriumok jelentőségét a főiskolai oktatásban. Nemcsak az egyes tárgykörökhöz való 2 Bruckner Győző dékáni székfoglalóját lásd az 1923/24. évi Almanach 103. p.