Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
Ismétlés elkerülése végett nem sorolom fel azokat a nagyobb terjedelmű munkákat, melyek itthon és külföldön egyaránt becsületet szereztek a miskolci jogakadémiának, professzorainak és az egyetemes egyház közgyűlése, valamint az egyetemes felügyelő ismételten meghajtották az igen értékes tudományos, kutató munka előtt az elismerés zászlaját 47 és fárosznak tekintették a miskolci ősi főiskolát, mely hiterősítő, egyházépítő és tudományfejlesztő fényorgonáival az egész egyetemes egyházat, hazánk kultúráját bevilágítva besugározta és a külföld figyelmét is felkeltette. 48 Lásd 1927. évtől kezdve az egyetemes közgyűlés jkveit és az egyetemes egyházfelügyelő megnyitóit és évi jelentéseit. Különösen kiemelendő az 1930. évi jkv. Hogy a külföld tudomást szerzett a miskolci jogakadémia professzorainak intenzív tudományos munkásságával azt igazolja, hogy dr. Bruckner Győző dékán 1924-ben , majd 1925-ben másodszor megbízást kapott a budapesti egyetemnek egyik tanszékére; Surányi Unger Tivadar meg 1928-ban kapott szintén előnyös feltételek mellett megbízást német műegyetem mezőgazdasági fakultására, de mindegyik kitért a megtisztelő meghívás elöl.
