Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
csonka egyházkerületek fenntartása mellett nyilatkozott és az egyházi és világi elem alkotmányszerű egyházkormányzati paritásának elve továbbra is megmaradt. Az előbbi kérdésben dr. Bruckner Győző történelmi, nemzetvédelmi, nemzetügyi, közjogi, takarékossági, közigazgatási, egyházvédelmi, politikai, nemzetközi egyházjogi és statisztikai érvek felsorakoztatásával fejtette ki érveit, amelynek hatása alatt a zsinat majdnem (3 nem szavazat ellenében,) egyhangúlag az egyházkerületek eddigi beosztásának fenntartása mellett foglalt állást. 13 Az utóbbi kérdés zsinati megvitatásánál Zsedényi Béla történeti vázlatát nyújtotta a hierarchia és kyriarchia küzdelmeinek, melyekből méltányos és helyes kompromisszumként a paritás elve alakult ki a jogfejlődésben és jól megindokolt felszólalásával az egyházkormányzati paritás megbontására irányuló javaslat elvetését érte el. 14 Két jogakadémiai tanár zsinati szereplése döntő befolyással volt két fontos és nagyhorderejű elvi probléma elintézésére. Zsedényi a törvénykezési rész általános vitájában is tevékenyen részt vett és sürgette a közigazgatás és bíráskodás elválasztását és figyelmet keltő észrevételei voltak még az egyházi különbíróságnak, a jogegység megóvásának és az egyháztagok fegyelmezésének kérdései tárgyalásánál is. A jogakadémia tanárai révén hathatósan közreműködött a legfőbb törvényhozói jogot gyakorló 1934-37. évi zsinat munkájában, de azonfelül az egyetemes evangélikus egyház mind a négy önkormányzati testülete keretén belül is tevékenyen kivette részét az egyházi szolgálatból. Az egyházközségek, egyházmegye, egyházkerület és az egyetemes egyház szervezetében mindenütt találnak jogakadémiai tanárokat, mint a kormányzati hatóságok tisztviselőit, akik készségesen vállalnak felügyelői 15 , jegyzői 16 , főjegyzői 17 vagy egyházi bírói tisztséget 18 vagy valamilyen bizottságnak tagságát, vagy előadói tisztségét. A hegyaljai egyházmegyében 19 és a tiszai egyházkerületben 20 nincsen olyan bizottság (alkotmányjog-, tan-, pénzügyi) és nincsen olyan egyházi törvényszék, 13 A problémát részletesen megvilágítottam: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új sorozat. 19 sz. Miskolc 1937 27 1. 14 A hierarchia a kyriarchia évszázados küzdelmét kifejtette Zsedényi B.:"Hierarchia és kyriarchia a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház alkotmányfejlődésben" c. tanulmányában. (Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930. 507-622. 1. Különlenromatban is megjelent). 13 Bruckner Győző a miskolci, Sztehlo Zoltán az arnóti (volt artikuláris) Zsedényi a tolcsvai, Szepesváraljai Haendel Vilmos a fancsali és Zelenka István a hernádvécsei evang. egyházközségek felügyelői voltak. 16 Schneller Károly a tiszai ev. egyházkerület világi jegyzője, majd Mikler K. főjegyzői tisztségének lemondása után néhány éven át főjegyző. 17 Zsedényi Béla tiszai evang. egyházkerület világi főjegyzője volt hosszú éveken át. 18 A hegyaljai evang. egyházmegyei törvényszék bírája volt Sztehlo Zoltán; jegyzője, utóbb bírája Szepesváraljai Haendel Vilmos. A tiszai evang. egyházkerületi törvényszék bírói voltak: Hacker Ervin, Szontagh Vilmos és Sztehlo Zoltán. - Az egyetemes egyház egyetemes törvényszék bírája volt Zsedényi Béla és nyugdíjba vonulása előtt Mikler Károly. 19 A jog - tanügyi bizottság tagjai voltak a hegyaljai egyházmegyében: Bruckner, Schneller, Sztehlo és Zsedényi. 20 Az alkotmány-, jog-, tanügyi biz. tagjai: Bruckner, Szontagh, Sztehlo és Zsedényi; a pénzügyinek Schneller.
