Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
pökével, aki ismételten személyesen is meggyőződött arról, hogy a jogakadémia nemcsak kerületének, de az ország összes evangélikusainak féltett kincse. A jogakadémiáért mindig harcra kész egyházkerületi felügyelő, dr. Zelenka Lajos, is ismételten a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a jogakadémia és professzori karának széleskörű kultúrmunkásságáról, csak utóbb 1931-től kezdve bomlott meg vele az a belső harmónia, mely eddig biztosította a jogakadémia zavartalan és békés működését. 5 De dr. Radvánszky Albert egyetemes egyházfelügyelő is átérezte főiskolánk nagy jelentőségét az egyetemes egyház szempontjából és azért a legnagyobb készséggel karolta fel főiskolánkat. A köteléket, mely egyetlen evangélikus főiskolánkat az egyetemes evangélikus egyházhoz fűzte, még erősíteni óhajtván az egyetemes felügyelő, 1924. április 9-én meglátogatta a jogakadémiát, hogy meggyőződjék a bujdosó főiskola elhelyezéséről és megismerkedjék annak tanári karával. Ez alkalommal is újból kijelentette, hogy teljes tudatában van az egyetlen evangélikus főiskola nagy kulturális jelentőségének és mindent megtesz a főiskola felvirágoztatása érdekében. 6 A jogakadémia tanári kara alig hogy gyökeret vert Miskolcon, máris bejelentette a dékán, „hogy mivel zsinattartás a közel jövőben szükségessé vált, részt kíván venni az egész tanári kar a zsinati előmunkálatokban, hogy egyházunk minél tökéletesebb s jogi szempontból kifogástalan szervezetet kapjon". A zsinati tanügyi albizottság elkészítette törvényjavaslatát és ezt tette bírálat tárgyává a jogakadémia tanári kara 1924-ben egyik kari ülésén. A kritikai észrevételek alapos indoklással rámutattak a törvényjavaslat gyöngéire és különösen a tanfelügyelői intézmény bevezetésének tarthatatlanságára. Részletesen bírálta a kar a főiskolákra és különösen a jogakadémiára vonatkozó rendelkezéseket. A kritikai észrevételek helyességét mutatja az a tény, hogy utóbb a zsinati tanügyi bizottság figyelembe vette a jogakadémia karának bírálatát és lényegesen új törvényjavaslat került az 1934/39. évi zsinati plénum elé. 7 Az országos zsinat, Budapesten 1934. november hó 10-én nyílott meg az államfő engedélye alapján 8 és így csakhamar a jogakadémiának is módjában állott, hogy bekapcsolódjon annak munkájába. A jogakadémia megejtette 1934. szeptember 7-iki kari ülésében az E. ut. 168. és 172. paragrafus értelmében a zsinati képviselő választását titkos szavazással, melynek eredményeként dr. Bruckner Győzőt küldte egyhangúlag a jogakadémia zsinati képviseletére. 5 E viszályra okot adott, hogy fia, Zelenka István, aki 1930-tól kezdve a jogakadémia rendkívüli tanára lett, 1931-től tandíjosztalékra igényt tartott, jóllehet nem volt még egyetemi magántanár, sem jogakadémiai rendes tanár. A kerületi felügyelő azonosította magát fiának álláspontjával és erre a tandíj osztalék miatt kimért és kíméletlen harc indult meg. 6 Lásd 1923/24. évi Almanach 124 1. 7 A jogakadémia tanári karának bírálatát egész terjedelemben közölte a „Miskolci Jogászélet" c. folyóirat 1925 évf. 2. sz. 32-33 1. „Kritikai megjegyzések a magy. orsz. ev. egyház iskoláiról szóló zsinati törvényjavaslathoz" címen. 8 Lásd a vk. szerint 5505/1934.11. fő. a sz. 1934. évi máj. hó 21-iki leirat.
