Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon

ügy a háborúban" c, és végül Bruckner Gy.: „Csengey Gusztáv" centenáriumos emlékünnepélyen.

57 Mindezekből látható, hogy a jogakadémia adta meg a város kulturális életének a főiskolás jellegét. Tevékenyen részt vett a társadalom minden megmozdulásában és különösen a tudományos magasabb értelemben vett társadalmi megmozdulások egyike sem folyt le a jogakadémiai tanári kar valamelyik tagjának közreműködése nélkül. A jogakadémia tanári kara Miskolcon kifejtett kullúrmunkásságával igazolta a városi határozatnak azon ténymegállapítását, melyet Halmay Béla dr. polgármesterhelyettes a kultuszrniniszterhez 1927. év október hó 13-án intézett feliratában e szavakban juttatott kifejezésre.

58 „Városunk közönsége a jogi akadémiának kulturális jelentőségét nem csupán a jogászképzés fényében látja és érzi, hanem abban a körülményben is, hogy a jogakadémia tanári kara teljesen feladata magaslatán állva beékelődött városunk kulturális életébe, e tanári kar tagjait minden irodalmi és kulturális megmozdulásunkban ott látjuk. Vezetői és irányítói szakkérdésekben a miskolci jogásztársadalomnak, a szabadegyetemek előadó tanárai is, s így oly nagyjelentőségű kultúrmunkát végeznek, amelynek az elsorvasztása végzetes kihatással lenne városunkra és főleg arra a mélyszántása kulturális tevékenységre, amelynek kiépítésében a jogakadémia a maga szervezetével és tanári karával oly nagy mértékben segítségünkre van"

59 56 Az első előadás 1940. április 10. a második 1942. jan. 5-én volt a bpesti rádió-studióban. 57 A kassai rádióleadóban 1942. máj. hó 7. A tőlünk elszakított Felvidék Magyarország figyelmét megelőzőleg a rádió felhívta, úgyhogy Eperjesen és másutt a beérkezett jelentések szerint örömmel hallgatták Csengey költészetének méltatását. 58 37864/ki. 1927. sz. (Miskolc thjjf. város polgármesterétől. A feliratot egész terjedelmében közöltem az „Állásfoglalás" c. kiadványban 18-21.1.) 59 Ebben a kultúrmunkában a jogakadémiának minden ny. rendes, rendkívüli c. nyilv. rendet, továbbá magántanárai, lektorai, titkára egyaránt versenyezve résztvettek. Feltűnést keltett azonban, hogy Zelenka István jogakadémiai rendkívüli, majd később rendes tanár ettől a tevékenységtől távoltartotta magát.