Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon

Végül meg kell még említenem, hogy Szépe svár alj ai Haendel Vilmos a Werbőczi Bajtársi Egyesület Turul kerület dísztáborozáson állami propaganda problémája" c. tartott előadást 41 Ezt a lázas kailtúrmunkát dr. Kovács Tibor jogakadémiai titkár igyekezett előmozdítani és jó előadói képességgel ismételten értekezett a Miskolci Joghallgatók Testületében 1943-ban „ A közösségi szellem kiépítésérőF, majd yy A miskolci jo­gászifiúság közösségi munkája a harmincas években" címen és előadásaival lelkesí­tőén hatott a jogászifjúságra. Vadnay Károly és Lévay József centenáriumos emlékünnepélyén az emlékü­ket megőrizni hivatott emléktáblák leleplezési ünnepélyére a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében dr. Bruckner Győző az író és költő érdemeinek méltatásá­val szerepelt. 42 Lévay József ércszobrát a leleplező ünnepség keretében ugyancsak Bruckner a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1934. augusztus hó 4-én megkoszo­rúzta. Már a megelőző évben megkoszorúzta Bruckner szintén a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megbízásából az 1933. március hó 21-én Miskolcon leleplezett Görgey Arthur mellszobrát. Csengey Gusztáv születésének századik évfordulójára országos ünnepségek közepette a mellszobor leleplezési ünnepségén 1942. szeptember hó 2-án Bruckner dékán megnyitó beszédet mondott, amelyben ismertette a mellszobor felállításának egész történetét. 43 Ugyanis a dékán kezdeményezésére a jogakadémia már évekkel előtte megtette a megfelelő előkészületeket arra, hogy a centenárium évében egy mellszobor felállításával áldozhasson Csengey Gusztáv emlékének. Legjelentősebb mértékben a jogakadémia hallgatói járultak áldozatkészségükkel hozzá Csengey Gusztáv szobrának felállításához, amit nagy mértékben elősegített az, hogy Csengey Gusztáv személye Eperjessel és Miskolccal egyaránt összeforrott. A Csengey kul­tuszt a jogászság évről évre ápolta. A miskolci jogakadémiának, azaz jogászifjúságának köszönhető, hogy Mis­kolc városának ma egy művészi értékű mellszobra van. 43/a 41 Az előadást utóbb a Miskolci Jogászélet Könyvtárában Új sorozat 65. sz. alatt jelent meg és elhangzott 1938. december hó 5-én. 42 Az emléktáblákat a Lévay J. Közművelődési Egyesület készítette el és leleplezésük 1932. dec. 16. és 11. én volt. 43 A mellszobor Borsodi Bindász Dezső szobrászművész alkotása és az evang. templom udvarában nyert elhelye­zést. A centenáriumos ünnepségek részletes leírását és a Csengey szobor leleplezését részletesen közöltem az 1942/43. Almanach 64-74 1., ahol a mellszobor sikerült képe is látható. „A fogoly lengyel" és az „Első ibolya" örökéletű költőjének szobrát Preszly Elemér titkos tanácsos. A Petőfi Társaság tagja leplezte le nagyhatású ünnepi beszéddel. A szobor leleplezése után az ünneplő közönség a költő özvegyének kíséretében kivonult a mindszenti evang. temetőbe Csengey Gusztáv sírjához, hogy megkoszorúzzák a sírt. A sírnál Turóczy Zoltán püspök mondott. 43/ " Miskolcnak összesen három mellszobra volt: 1. Erzsébet4cirályné szobra a Népkertben, 2. Görgey Artúré az Albori utcában és 3. Csengey Gusztáv szobra az evang. templom udvarában Hunyady utca 10 sz. alatt. Az előbbi két szobor a II-dik világháborúnak esett áldozatul és így jelenleg Miskolcnak csak a Csengey Gusztáv mellszobra maradt meg. (Utóbb a két másik szobor is előkerült, ma a miskolci múzeum őrizetében van.)

Next

/
Thumbnails
Contents