Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon
kon"-ban ,^iz általános müveltségrőr és a „Családi és iskolai nevelésróT tartott két előadást és Zsedényi három ízben kötötte le előadásaival a zsúfolt teremben a hallgatóság érdeklődését. 28 A Miskolci Lafontaine Társaság által 1926-ban rendezett irodalomtörténeti előadásokon Putnoki Béla értékes megnyitó beszédet mondott dr. Jolland Artúr egyetemi professzornak angol irodalomtörténeti, dr. Szemán Sándor István érseki vikárius orosz irodalomtörténeti és dr. Schnek Béla m. kir. udvari tanácsos német irodalomtörténeti előadásaihoz. A jogakadémiai tanárok találtak módot és alkalmat arra, hogy más egyesületekben, intézményeknél és mindennemű társadalmi megnyilvánulásánál szóhoz jussanak és irányítólag hassanak a tudomány fegyvereivel. így a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége miskolci osztályában előadást tartottak: Henszelmann, Putnoki, Surányi Unger, Zsedényi, Szontagh és Szepesváraljai Haendel 29 Megjelentek a jogakadémiai tanárok mint előadók Miskolc thj. város törvényhatóságai bizottsági ülésén is. Ünnepi emlékbeszédet tartott Bruckner Győző dékán II. Rákóczi Ferenc halálának 200-dik évfordulója 30 és Lichtenstein László föispáni beiktatása alkalmából 31 , és felszólalt ismételten a jogakadémia érdekében. Sztehlo Z. az 1934. évi városi költségvetésnél volt a th. bizottság egységes pártjának hivatalos vezérszónoka és Zsedényi Béla élénken részt vett a thj. bizottság és bizottságainak munkájában és gyakran fejtette ki felfogását, különösen kulturális, jogi és gazdasági, de más kérdésekben is. Zsedényi Béla gyakran szerepelt, mint jó előadó, különböző társadalmi megnyilvánulásoknál, ünnepélyeken és egyesületek kulturális összejövetelein. 32 28 Három előadásának címei voltak: l/A sajtó jelentősége és feladata. - 2/A reklám története és a mai életben való szereplése. - 3/ A legújabb kori világnézetek. Ezeket az előadásokat mind 1932-ben tartotta. 29 Henszelmann A 1925-ben „Bártfa műemlékei és Bártfa fürdői." Putnoki 1925-ben „A háborús költészet"; Surányi Unger T. 1926. XII. 7-én „A nő és a szociális kérdés." Zsedényi B. 1928. III. 20. „Romantika" és 1939. XI. 19. „A magyar nők közjoga"; Szontagh V. 1939. X. 17. „ A nők közigazgatási és munkavállalási lehetőségei." és Szepes váralj ai Haendel V. 1939. XI. 17. „A magyar nő magánjogi helyzete." címen tartottak előadásokat 30 1935. március hó 29-én. Az emlékbeszéd megjelent egész terjedelemben miskolci és helyi lapokban. 31 1938. november hó 29-én, Az ünnepi beszéd megjelent szintén a miskolci helyi lapokban egész terjedelemben. 32 Zsedényi a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából 1931. június hó 4-én tartott miskolci népgyűlésen alkalmi beszédet mondott és a Népszövetséghez intézendő tiltakozó határozati javaslatot terjesztett elő a népgyűlés szónokaként - A Miskolci helyőrségi tiszti kaszinóban: Amerika külpolitikai szerepe és céljai c. a tisztikar és előkelő közönség előtt értékes előadást tartott 1928. márc. 10-én és 1930. máj. 25-én a Hősök temetőjében tartott emlékbeszédet Emlékbeszédet tartott még a Miskolci Joghallgatók Testületének rendezésében 1925. márc. 15-én Jókai Mór születésének 100-dik évfordulójakor. A beszéd megjelent a Miskolci Jogászélet 1925. évf. szépirodalmi mellékletében is. A Miskolci Nemzeti színházban emlékbeszédet mondott II. Rákóczi Ferenc halálának 200-dik évfordulóján 1935. április hó 14-én. - Ismeretterjesztő előadást tartott a Dolgozó Nők Szövetségében 1936. márc. 17-én. „Modern nevelés", továbbá a Kisiparosok és Kiskereskedők Szövetségében 1937. április 17-én „A magyar alkotmányreformok" címmel, a Magyarországi Nyomdának Egyesülése miskolci fiójában 1932. dec. 12-én „A sajtószabadságról" a Miskolci Ipartestületben 1933. jan. 28-án „Az érdekképviseletek a közigazgatásban és a facizmus", tobábbá a Szent István Bajtársi Szövetségben 1933. február 4-én „A magyar trón problémája", valamint „A magyar-bolgár sorsközösségről" a Magyar-Bolgár társaság miskolci alakuló gyűlésén 1939. április 10-én.
