Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon
összesen 27 lapját írták, ellenben a két kecskeméti jogtanár 32 és a bekapcsolt, jogakadémián kívül álló szerzők, a munka oroszlánrészét, azaz 237 lapját foglalták le cikkeikkel. A Miskolci Jogászélet tőkeerejét túlságosan igénybe vette egy ilyen nagy kötetnek a kiadása, úgyhogy a szakfolyóirat erősen megsínylette azt, sürgősen kényszerintézkedésekre volt szükség, aminek folytán a lap terjedelmét alaposan csökkenteni kellett, hogy anyagiak hiánya miatt annak megszüntetése elkerülhető legyen. A Miskolci Jogászélet a tudományos élet elevenségét biztosítani tudta, hiszen 1925-ben történt megindítása óta a jogtudományok minden ágát igyekezett felkarolni és a közölt tanulmányaival az egyes jogi diszciplínákat új eredményekkel gazdagította. Szóhoz jutottak a lap hasábjain a már vázlatszerűen ismertetett jogtudományi ágak cikkein kívül magánjogi, 38 római jogi, 39 jogtörténeti, 40 perjogi, 41 kereskedelmi, 42 részvényjogi 43 stb. tanulmányok közlése mellett eperjesi és sárospataki 44 jogi főiskolákban és ápolt nemes tradíciók hatását és jelentőségét feltüntető ismertetések, valamint a kegyeletnek is áldozott egyes nagy tudósok a jogakadémiához közelálló 38 Dr. Tóth Lajos debreceni egyetemi tanár: Az utóörökös-nevezés kérdéséhez. 1933. 6. I. Szilágyi Antal dr. miskolci jogakad. c. ny. r. és egyetemi tanár: Kritikai megjegyzések a magánjogi törvénykönyvünk javaslatára. 1929. 34.1. ugyanattól: Kártérítési jogunk újabb irányai (Miskolci Jogászélet 1933. évf. 1. sz. Glosszák a 69-70. sz. polgári jog döntvényekhez (uo. 1935. évf. 1-2. sz.) 39 A római jog köréből ismételten közölt cikkeket Sztehlo Zoltán jogakad., utóbb debreceni egyetemi tanár, dr. Pólay Elemér jogakadémiánk kiváló tanítványa, utóbbi szegedi egy. tanár és dr. Visy Károly. - Sztehlo nálunk úttörői munkásságot fejtett ki, minthogy a római jogot a papirológia irányában építette ki. Lásdt következő, a Miskolci Jogászéletben megjelent cikkeit: Magánjog és papyrológia. 1925. 22. 1. A teljesítés fogalmának kialakulása a római jogban. 1928. 17.1. A teljesítés jogi tulajdonságai. 1929. 24.1. A „querela innoficioni" testamenti. 1942. 14.1. Pólay Elemértől: A datio in solutum. 1938. 52.1. Kamat a római jogban. 1943. 24.1. Visy Károly dr.: Fiduciárius ügyletek. 1943. 16.1. 40 A jogtörténet tanárai feltárták levéltári kutatásaik eredményeit dr. Bruckner Győző: A magyar jogtörténetírás folklóréi sztikus hiányai. 1926. 14. 1. Az ősmagyar jogélet. 1934. 9. 1. A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog. 1935. 15. 1. A királyi hercegi intézmény (ducatus) és az ißabb királyság. 1934. 11. 1. Az árumegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kulturális kihatása a felsőmagyarországi városainkra. 1943. 16.1. Ugyancsak levéltári kutatásainak eredményét látjuk Váczy Péter dr. jogakadémiánk kiváló tanítványának, jelenleg budapesti egy. tanárnak cikkeiben: A városi könyvek jogtörténeti fontossága 1929. 7. 1. A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XJ-XII. században. 1930. 20. I. A városi polgárok vérdíja Werbőczynél és a budai jog. 1929. 10. 1. Lásd még Baranyay Károly dr. több jogtörténeti cikkét 41 Bacsó Jenő debreceni egyetemi tanár: A fellebbvitel újabb szabályozása a polgári perben. 1933. 26. I. Ugyanattól: Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete. 1933. 78. I. Lásd továbbá Szepesváraljai Haendel V. több cikkét: A moratóriumról általában és az egyéni moratóriumról. Bp. 397. §. I. 2. 1933. 27.1. A polgári eljárási jog főként a Tp. alakulása a csonka országban 1918—1938. 1939. 12.1. A pártfogó ügyvéd költségigényének jogi természete. 1943-i magyar polgári törvénykezési jognak, főként az oktatási módszereiről. 1939. 5.1. Jogösszehasonlító szemelvények a polgári perjog köréből. Miskolc, 1936. 32.1. 42 Putnoki Béla a Miskolci Jogászélet szerkesztője: A kereskedelmi törvény revíziója. 1925. 185. 43 Putnoki Béla: Részvényjogunk reformjához. 7929. 75. I. Bartal Ödön: Szempontok a részvényjog vizsgálatánál 1925. Tornán Kálmán dr. jogakadémiánk neves tanítványa: Alaptőkeemelés a részvényfogban. 1927. 8790.1. 44 A budapesti Kossuth-szobor leleplezése alkalmával az eperjesi-miskolci kollégiumi jogakadémián mindig ápolt KossuuVkultusz erősítésére írta Bruckner Győző dr. jogakad. dékán a Miskolci Jogászélet 1927. 10-12. számában ,£ossuth Lajos és az eperjesi Alma Matere " című cikkét