Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon

összesen 27 lapját írták, ellenben a két kecskeméti jogtanár 32 és a bekapcsolt, jog­akadémián kívül álló szerzők, a munka oroszlánrészét, azaz 237 lapját foglalták le cikkeikkel. A Miskolci Jogászélet tőkeerejét túlságosan igénybe vette egy ilyen nagy kötetnek a kiadása, úgyhogy a szakfolyóirat erősen megsínylette azt, sürgősen kény­szerintézkedésekre volt szükség, aminek folytán a lap terjedelmét alaposan csök­kenteni kellett, hogy anyagiak hiánya miatt annak megszüntetése elkerülhető legyen. A Miskolci Jogászélet a tudományos élet elevenségét biztosítani tudta, hiszen 1925-ben történt megindítása óta a jogtudományok minden ágát igyekezett felkarolni és a közölt tanulmányaival az egyes jogi diszciplínákat új eredményekkel gazdagítot­ta. Szóhoz jutottak a lap hasábjain a már vázlatszerűen ismertetett jogtudományi ágak cikkein kívül magánjogi, 38 római jogi, 39 jogtörténeti, 40 perjogi, 41 kereskedel­mi, 42 részvényjogi 43 stb. tanulmányok közlése mellett eperjesi és sárospataki 44 jogi főiskolákban és ápolt nemes tradíciók hatását és jelentőségét feltüntető ismertetések, valamint a kegyeletnek is áldozott egyes nagy tudósok a jogakadémiához közelálló 38 Dr. Tóth Lajos debreceni egyetemi tanár: Az utóörökös-nevezés kérdéséhez. 1933. 6. I. Szilágyi Antal dr. miskolci jogakad. c. ny. r. és egyetemi tanár: Kritikai megjegyzések a magánjogi törvénykönyvünk javaslatá­ra. 1929. 34.1. ugyanattól: Kártérítési jogunk újabb irányai (Miskolci Jogászélet 1933. évf. 1. sz. Glosszák a 69-70. sz. polgári jog döntvényekhez (uo. 1935. évf. 1-2. sz.) 39 A római jog köréből ismételten közölt cikkeket Sztehlo Zoltán jogakad., utóbb debreceni egyetemi tanár, dr. Pólay Elemér jogakadémiánk kiváló tanítványa, utóbbi szegedi egy. tanár és dr. Visy Károly. - Sztehlo nálunk úttörői munkásságot fejtett ki, minthogy a római jogot a papirológia irányában építette ki. Lásdt következő, a Miskolci Jogászéletben megjelent cikkeit: Magánjog és papyrológia. 1925. 22. 1. A teljesítés fogalmának kialakulása a római jogban. 1928. 17.1. A teljesítés jogi tulajdonságai. 1929. 24.1. A „querela innoficioni" testamenti. 1942. 14.1. Pólay Elemértől: A datio in solutum. 1938. 52.1. Kamat a római jogban. 1943. 24.1. Visy Károly dr.: Fiduciárius ügyletek. 1943. 16.1. 40 A jogtörténet tanárai feltárták levéltári kutatásaik eredményeit dr. Bruckner Győző: A magyar jogtörténetírás folklóréi sztikus hiányai. 1926. 14. 1. Az ősmagyar jogélet. 1934. 9. 1. A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog. 1935. 15. 1. A királyi hercegi intézmény (ducatus) és az ißabb királyság. 1934. 11. 1. Az árumegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kulturális kihatása a felsőmagyar­országi városainkra. 1943. 16.1. Ugyancsak levéltári kutatásainak eredményét látjuk Váczy Péter dr. jogaka­démiánk kiváló tanítványának, jelenleg budapesti egy. tanárnak cikkeiben: A városi könyvek jogtörténeti fontossága 1929. 7. 1. A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XJ-XII. században. 1930. 20. I. A városi polgárok vérdíja Werbőczynél és a budai jog. 1929. 10. 1. Lásd még Baranyay Károly dr. több jogtörténeti cikkét 41 Bacsó Jenő debreceni egyetemi tanár: A fellebbvitel újabb szabályozása a polgári perben. 1933. 26. I. Ugyanattól: Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete. 1933. 78. I. Lásd továbbá Szepesváraljai Haendel V. több cikkét: A moratóriumról általában és az egyéni moratóriumról. Bp. 397. §. I. 2. 1933. 27.1. A polgári eljárási jog főként a Tp. alakulása a csonka országban 1918—1938. 1939. 12.1. A pártfogó ügyvéd költségigényének jogi természete. 1943-i magyar polgári törvénykezési jognak, főként az oktatási módszereiről. 1939. 5.1. Jogösszehasonlító szemelvények a polgári perjog köréből. Miskolc, 1936. 32.1. 42 Putnoki Béla a Miskolci Jogászélet szerkesztője: A kereskedelmi törvény revíziója. 1925. 185. 43 Putnoki Béla: Részvényjogunk reformjához. 7929. 75. I. Bartal Ödön: Szempontok a részvényjog vizsgálatá­nál 1925. Tornán Kálmán dr. jogakadémiánk neves tanítványa: Alaptőkeemelés a részvényfogban. 1927. 87­90.1. 44 A budapesti Kossuth-szobor leleplezése alkalmával az eperjesi-miskolci kollégiumi jogakadémián mindig ápolt KossuuVkultusz erősítésére írta Bruckner Győző dr. jogakad. dékán a Miskolci Jogászélet 1927. 10-12. számában ,£ossuth Lajos és az eperjesi Alma Matere " című cikkét

Next

/
Thumbnails
Contents