Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

fogja. Az újrakezdő jogakadémiának államsegélyt ígért, a költözködés költségeinek egy részét is átvállalta. Dönteni kellett arról is, hova mehet a jogakadémia. Először Kassa merült fel. Ezt az elképzelést az az illúzió éltette, hogy az abaúji központ magyar területen marad. Az év végén azonban már arról értesültek az eperjesiek, hogy a kassai állami, és a sárospataki református jogakadémia is költözni kíván. Mindkettő Miskolcra. A miskolci áttelepítés Mikler Károly érdeme, bár a város vezetőinek kedvező hozzáállása sokban hozzájárult ehhez. Az evangélikus egyház a felügyeletet gyakorló egyházkerület központját, Nyíregyházát javasolta. Egy ideig rontotta Miskolc esélyeit az a hiedelem, hogy még ez a város is átkerült Csehszlovákiához. A bizonytalanság sokáig tartott: a Reggeli Hírlap 1919. március 16-i száma is félve emlegette azt a lehetőséget, hogy a demarkációs vonalat mélyebbre vonják, így esetleg bekerül Miskolc („Miskovec") és Sátoraljaújhely is. Az államhatárok végső megállapításáról egyébként a város lakói csak 1919. június 19-én értesülhettek. A budapesti tárgyalásai után, Eperjesre tartva, Mikler Károly Miskolcon állt meg. December 7-én tárgyalt a város vezetőivel, Szentpáli István polgármesterrel és Lichtenstein László városi főispánnal. A két vezető lekötelező ígéretet tett. Megígérték, hogy a város törvényhatósági bizottsága december 19-én megtárgyalja a jogakadémia ügyét. Azon melegében ajánlottak egy megfelelő épületet és évi 25 000 koronát az áttelepülő intézménynek.

3 Miskolc régen vágyott már egy egyetemre, vagy legalább egy főiskolára. Igaza volt az ügyet támogató lelkes patriótáknak: megérdemelte volna. A környék hozzá mérhetően jelentős városai már rendelkeztek felsőfokú tanintézettel. A helybeli továbbtanulást biztosító intézmény hiánya nemcsak presztízskérdés volt, hanem a lakosság jelentős érdeksérelmével is járt. A város vezető testületei kezdetben műegyetemet akartak; 1918. január 31-én a törvényhatósági bizottság határozata szerint: „...tekintettel azokra a rendkívüli fontosságú kulturális és gazdasági érdekekre, melyek a harmadik műegyetemnek városunkban való felállításához fűződnek, az e célból szükséges anyagi áldozatokat városunk vagyoni állapotához képest meghozni kész."

4 A biztató kilátást és az eredményes tárgyalásokat az év Őszén bekövetkezett történelmi események egyelőre megszakították. Már korábban meghiúsult a sárospataki jogakadémia és az ottani teológiai kar áthozatalának terve. Az év végi tragikus események nyomán viszont két felvidéki főiskola is befogadásra kérte Miskolcot. Először a Selmecbányái erdészeti és bányászati akadémia fordult a városhoz. A képviselőtestület 1918. december 19-én eldön3 Dr. Bruckner Győző: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága (1919-1959). Érdliget, 1953-1959. Az Evangélikus Országos Levéltárban (EOL) örökös letétbe helyezett kézirat. EOL, Bruckner Győző hagyaték. Irattár 15. (továbbiakban: Bruckner) 7-10. old. A részleteiben most először megjelenő kézirat jelentőségére Tóvári Judit-Berecz József: A jogakadémia és könyvtárának szerepe Miskolc kulturális életében a két világháború között című, a Könyvtári Krónika III. ( Miskolc, 1981) kötetében megjelent tanulmány hívta fel a figyelmet. 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár ( továbbiakban: BAZ Mit.) Miskolc thjf. város 1918-19. évi jegyzőkönyve 28. old. 13/1918. I. 31. sz. határozat. Alapszám: 13.