Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon
jogakadémia létét biztosító „jogakadémiai alap" ezentúl még ez esetben is 1/19-ed (5%)-kal lesz gyarapítandó. Az egyházkerületi elnökség szóbelileg jóváhagyólag tudomásul vette az előterjesztést, hogy ezentúl a tandíj a mellékdíjaktól teljesen elkülönítendő és az egyes mellékdíjak rendeltetési céljuknak megfelelvén használtassanak fel és hogy a tandíj osztalék kiszámításának kulcsa az eddigi szokástól eltérően alkalmaztassék, hogy ily módon is gyarapíttassék a jogakadémiai alap. A jogakadémia pénzügyi helyzetét alaposan megjavították ezek a határozatok, amelyeknek jóváhagyását a prodékán 1923. évi augusztus 16-iki rendkívüli kari ülésén bejelentette. A fenntartó hatóság hozzájárulásával a tan- és mellékdíjak az állandóan fluktuáló korona értékcsökkenése miatt, az 1923/24. tanévben búzavalutában állapíttattak meg. 15 A tan- és mellékdíjak 1923/24. szeptember 1-től a tiszavidéki búza ellenértéke a hivatalos lapban közölt és tőzsdén jegyzett aznapi árfolyama szerint voltak fizetendők. 16 A befizetett összeget a prodékán aznap még befizette a 15 A mellékdíjak joghallgatónként és félévenként a búzavaluta behozatala előtt következően állapíttattak meg az 1923/24. tanévre. Beiratási díj 2.50 aranykorona dékáni tiszteletdíj, ez utóbb 4 pengőben nyert megállapítást, Országos Nyugdíjintézeti alap 6 aranykorona, jogakadémiai alap 4 aranykorona, könyvtárra 2.50 aranykorona, segélyegyletre 1 aranykorona, utóbb 2 pengő, gyámint, alap 1 aranykorona, utóbb 2 p., Almanach vagy Évkönyvre 3 aranykorona, kórházalapra 1 aranykorona, menzalap 2 aranykorona, Miskolci Joghallgatók Testülete 10 aranykorona és Miskolci Turista Egyesületnek 2 pengő. Ezen megállapított kvóta szerint az 1924/25.1. félévben az alapok már szépen gyrapdotak éspedig Tansz. nyugdíjint. 56.202.000 k. Jogakadémiai alap 39.848.000 k. Könyvtár 24.905.000 k. Segélyegylet 9.962.000 k. Gyámintézet 9.962.000 k. Almanach 29.586.000 k. Menzaalap 61.859.000 k. adományokkal együtt Kórházalap 5.359.200 k. Meg kell jegyeznem, hogy 1925-ben 10 aranykorona egyenlő értékű 17.000 koronával. Miklertől 1923. szeptember 1-én átvettem az 1922/23. tanévről összesen 95.000 korona maradványt, ami megfelelt 6 aranykoronának. Ebből látható, hogy a jogakadémia pénzügyi helyzete nagyon zilált volt és azért kellett azt sürgősen ökonómiai gazdasági alapra fektetni. - Mikor az 1930-as években a jogakadémiai külön rendeltetési alapok már szépen megnőttek, akkor Hacker Ervin kezdeményezésére és ajánlására az egyes alapokra szedett díjak lecsökkentek, avagy teljesen megszűntek pld. 1930/31. tanévben az Országos Nyugdíjintézet, kórház menzaalapon már díjak nem szedettek, a jogakadémia-alap és évkönyv alapról a hozzájárulás l-l pengőre csökkent. A dékán előre jósolta, hogy a melllékdíjak racionálásának a jogakadémia kárát vallja. 16 Az 1923/24. tanévi költségvetésben a tandíj és a mellékdíjak már búzavalutában állapíttattak meg következő skála szerint: Tandíj: 1 1/2 q búza, köztisztviselők gyermekei: 55 kg búza. A mellékdíj mindenki részére: 25 kg búzában állapíttatott meg. A vizsgadíj rendes időben: 10 kg búza, külön miniszteri engedéllyel: 20 kg búza. Államvizsga díja: 25 kg búza. A mellékdíj részletezése: Beiratási díj 5 kg búza 2500 k. Jogakadémiai alap 5 kg búza 3000 k. Könyvtárra 3 kg búza 1500 k. Segélyegyletre 2 kg búza 1000 k. Évkönyv 4 kg búza 2000 k. Orsz. tan. nyugdíj int. 3 kg 1500 k. Jog. test. tagdíj 2 kg 1000 k. Összesen: 12500 k.
