Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

lo Zoltán, Zsedényi Béla és Putnoki Béla. Az emlékkönyv harmadik része a mis­kolci jogakadémia 1924-25. évi almanachját adja és benne ismerteti Bruckner Gy. dékán a jogakadémia küzdelmes történetét és a szerződést, melyet a tiszai egyházke­rület Miskolc thjf. város közönségével kötött a jogakadémia segélyezése tárgyában. Molnár Kálmán azt írja az emlékkönyv ismertetésével kapcsolatban, „tagadhatatlan, hogy a miskolci jogakadémia életében örvendetes megújhodás, nagyszerű fellendülés nyomai mutatkoznak. Az az élénk irodalmi tevékenység, amelyet a jogakadémia ta­nárai kifejtenek, igazán megérdemel minden elismerést." 70 Az emlékkönyv átadásakor 71 Berzeviczy Albert kijelentette, hogy „értékes neki ez az emlékkönyv azért is, mert visszaidézi fiatalságát és a szép eperjesi tanári éveit, amikor szeretettel dolgozott az ősi kollégium falain belül. örömmel üdvözli az eperjesi ősi föiskolát és annak jeles professzori karát Miskolcon, új székhelyén és tudatában van annak, hogy milyen fontos kultúrpoliti­kai szolgálatot tesz új végvári őrhelyén. Amióta Miskolc végváros lett, kétszeresen szükség van a főiskola tradicionális hazafias működésére a nemzeti kultúránk érde­kében. A miskolci jogakadémiára és tanári karára, a kultúrának és hazafiságnak erre a szilárd védőbástyájára Isten áldását kéri. " Berzeviczy Albert ny. kultuszminiszter elismerő szavai akkor hangzottak el, mikor a kultuszminisztérium egyre élesebb álláspontot foglalt el a jogakadémiák mű­ködése ellen és így az emlékiratok, amelyek ekkor a jogakadémia létkérdésének vé­delmében készültek, mind hivatkoztak nevére, mint főiskolánk büszkeségére. Néhány év múlva a jogakadémia dékánja mint a Lévay József közművelődési egyesület irodalmi szakosztályának elnöke meghívta a Kisfaludy Társaság elnökét Berzeviczy Albertet, aki elfogadta a meghívást és személyesen vezette a társaság il­lusztris íróit Miskolcra. Miskolcon a jogakadémia dékánja impozáns fogadtatást ké­szíttetett el Berzeviczy Albertnek a jogakadémia egykori professzorának a jogászif­júsággal. A jogászifjúság 1930. október hó 30-án este a diósgyőr-vasgyári fúvós ze­nekar kíséretében lampionos szerenáddal köszöntötte a városházán a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökét, az eperjesi jogakadémia egykori kimagasló professzorát, Koppányi Dénes a Miskolci Joghallgatók Testületének tb. elnöke megkapó üdvözlő beszéddel üdvözölte a jogászifjúság nevében alma materük egykori neves professzo­A nagy alapossággal megírt értekezések a következők: Bruckner Gy.: A Thököly-család késmárki magánfol­desurasága. Hacker Ervin: A világháború hatása a kríminalistásra - Henszelmann Aladár: Az orvosi gondol­kodásról. - Schneller Károly Magyarország városi és vidéki népessége. - Szontagh Vilmos: A törvényhatósági bizottság újjászervezése az általános közigazgatási reform keretében. - Sztehlo Zoltán: Két dolgozat a római kötelmi jogból. - Zsedényi Béla: Az alkotmányjogi reformok politikai problémái. - Putnoki Béla: Igazság­szolgáltatásunk a céhek idejében. Miskolci Jogászélet 1925. évf. 9. sz. 147. I. Az átadás ünnepies aktusát közölték az aznapi összes fővárosi lapok. Lásd még Miskolci Jogászélet 1925. évf. 157. 1. A pazar kiállítású díszkönyvet IV. Károly király hitleveléből fennmaradt bőrből készítette Galamb Jó­zsefbudapesti iparművész. A Berzeviczy címer és az eperjesi jogakadémia ősi székházának domborműves ké­pei ékesítik a könyv fedelét. Berzeviczy a küldöttség tiszteletére a Nemzeti Kaszinóban löncsöt adott, amelyen a Balogh Jenő vb. ny. igazságügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is részt vett.

Next

/
Thumbnails
Contents