Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

Ajánlás (Dobrossy István)

A várostörténeti monográfiák, de a naplóírással foglalkozó történészek sem tesznek említést egy különleges és nagyon értékes naplóról. Sorai és adatai pedig gyakorta köszönnek vissza Szendrei János monográfiájából. A nem említés okát abban vélhetjük felfedezni, hogy még szerzője élt, nemcsak korszakos ismereteket hordozó egyénisége, személyisége volt Miskolcnak, hanem az általa dokumentált történelem is hozzáférhető volt a város múltjával foglalkozók számára. A naplót PflieglerJ. Ferenc a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara alapítója, számos városi testület és egyesület választott és tiszteletbeli tagja vezette 1840 és 1918 között. „Életem" c. kéziratának tanulmányozása során kiderül, hogy nemcsak családtörténetről van szó, hanem egy közéleti ember mindennapjairól, s ebben a jelenségben a köztörténeten túl külön érdeklődés figyelhető meg a kereskedelem- és ipartörténet iránt. Az élete, írásának, megfigyeléseinek tartalma, szakmai irányultsága így sokban különbözik a jogi pályán tevékenykedő kortárs Szűcs fivérek jegyzeteitől. A közösen átélt történések leírásában pontosan egyeznek, de a várostársadalom más-más területéről szemlélik, tárják fel Miskolc életét. Egy működő céh pontos leírását a „velünk élő történelem" szemüvegén látva nála jobban aligha tehette meg bárki. S ugyanez jellemző az ipartörvénnycl, az iparos társadalom megítélésével, érzékletes dokumentálásával kapcsolatban. A naplót féltett kincsként őrizték a leszármazottak sok más fontos köztörténeti dokumentummal együtt. A család későbbi generációi is beírták nevüket a város történetébe. Dr. Pfliegler Imre az Erzsébet kórház orvosaként az első világháborús megfigyelő állomás, a Zsolcai kapui kolera-kórház, vagy barakkkórházváros főorvosa, vezetője volt 1914-1915-ben. Az 1901-1990 között élt, s a mindszenti római katolikus temetőben nyugvó Dr. Pfliegler Kálmánt, a törvényszéki orvosszakértőt, a történetbúvárt Miskolcon megőrizte az emlékezet. S a következő generáció tagjai is közöttünk élnek, Miskolcon és Debrecenben a gazdasági élethez, a kereskedelemhez, vagy a gyógyításhoz értő, elismert szakemberekként. A „Napló"-t a legidősebb dédunoka Dr. Pfliegler György több éves munkával ellátta mindazokkal a kiegészítésekkel, értelmezésekkel, amelyek az anyagot olvasmányosabbá, gördülékenyebbé, világosabbá teszik. Feltüntetett szponzorainknak a támogatást megköszönve jó szívvel és szeretettel ajánlom a Tisztelt Olvasónak a várostörténet egy korszakát hangulatában is megidéző, felelevenítő „napló-gyöngyszeme"-ként ezt a kötetet. Dobrossy István