Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
Névmutató, jegyzetek
és fény odacsalta a muzsikus cigányt, aki szívcsen játszotta egy pohár borért talán már félévszázada ugyanazt a nótát, majd megköszönve a névszerint ismert gazdának, továbbment új pohár, új pince, régi nóta felé... 14. Szepesség, német szó: anyai nagyapámat is - a múlt század kilencvenes éveiben - Lőcsére adták szülei, „német szóra." Elbeszélése szerint, az első este ágyában kis papírlapot talált - magyarul - „nyelvében él a nemzet". 15. Felhőszakadás - 1878. augusztus 31-ére virradó éjjel, álmában tört a városra a legszörnyűbb árvíz, mely Miskolcot valaha is pusztította. Hivatalos adatok szerint 277 ember halt meg, rombadőlt 698 ház, megrongálódott 1484 és odaveszett 396 lábasjószág. Az egész ország, de szinte az egész Habsburg birodalom megmozdult, hogy segítsen. Pl. Dobsina 60 (!) bányamunkást küldött. Bár a megelőző időben is gyakorta pusztítóan megáradt hol a Szinva, hol a Pece (pl. 1822-1856 közölt nem kevesebb, mint tizennégyszer) ez volt a döntő tényező a patakok szabályozásában. A lábashidakat és malmokat elbontották. Hamar végeztek a munkával, s így az ugyanabban az évben szeptember 17-én és november 3-án keletkezett újabb nagy esőzések már nem okoztak tragédiát. Ld.: Szendrei J., 1911. 6-33., Dobrossy I.-Veres L., 1978. 1-66. 16. Zárda utca - a Minorita templom és kolostor előtti utcarész, mely most tér, de akkortájt a Hősök tere még be volt építve. 17. Kereskedelmi és Iparkamara - az intézmény életrehívása az 1868. VI. level történt. Miskolci megalapítása, 1879. december 14-én, a városnak az ország más, patinás városaival való egyenjogúsítása terén fontos lépés volt, mivel a kormánnyal, minisztériumokkal való közvetlen kapcsolatot tette lehetővé. Sokirányú céljai közül csak néhány: az iparos ifjúság szakképzésének előmozdítása, ösztöndíjak, segédek és mesterek továbbképzése, gyárak, ipari termelőszövetkezetek gazdasági tanácsadása, az ipari ízlés előmozdítása, stb. Székháza - mely napjainkban a Miskolci Akadémiai Bizottságnak ad otthont - 1896 óta díszíti az Erzsébet terel. 18. Háromrózsa Grandhotel Stögermájer - Dobrossy 1., 1994. 208-212. 19. Királyi manőver - ti. hadgyakorlat. 20. Karlsbad - ma: Karlovy Vary. 21. Trieszti küldemény - Jóleső" érzéssel nyugtáztam, azért a nagyszülők által etalonként emlegetett K.u.K. Posta sem volt hibátlan. 22. Tűzoltó Egylet - a gyakori elemi csapás (Miskolcot a „nagyvizek és nagytüzek" városának is nevezték) hívta életre 1873-ban, más adatok szerint 1874ben az első városi illetékességű tűzvédelmi szervezetet. (Eredetileg és még sokáig azonos volt a tűzvédelem és a mentők.) Első elnöke Losonczi Farkas Károly volt. A tűz elleni védekezés szervezése azonban természetesen már sokkal korábban megkezdődött. így az 1781 -i tűzvész után a Tanács vízipuskákat, létrákat szerzett be s megszervezték a tűzőrséget. Az avasi templom tornyában állandóan két őr figyelt. Az újonnan betelepedni szándékozó
