Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

Névmutató, jegyzetek

40. Belgrád utca - Pesty Frigyes szerint: „Ezen útczát a' Szinva folyó két felől mosván magasabb emelkedettségénél fogva kedélyességből Belgrádnak neveztetett, nagy részét tímárok lakják." Pesty F., 1988. 203-220. 41. Holländer Ede - ld. Szendrei J., IV. 1911. 784. 791. 42. 188L évi földrengés - Miskolcon - szerencsére - nagyobb arányú rengés nem volt. A XIX században 1829-ben, 1834-ben, 1838-ban és 1868-ban voltak rengések, közülük az 1834. évi az avasi templomot is megrongálta. Az 188l-es (más adat szerint 1883-as) rengés este 1/2 10-kor óriási dördüléssel kezdődött, amelyet fokozódó zúgás kisért. Csak kisebb károkat okozott, de még Ernődön, ill. Szerencsen is érezhető volb 43. Új ipartörvény - Id. Szendrei J. IV. 1911. 714-715. 20. FEJEZET 1. Leibjéger- (ném. régies) vadász (uradalmi) 2. Behozatali harmincad - t.képpcn vám, amely a behozandó áru értéke harmincad részének felelt meg. 3. Deus pro nobis quid contra nobis - Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? (latin) 21. FEJEZET 1. Őfelségéik ájtatossága a Hofkapelle-ben - (ti. az udvari kápolnában). Ismert, hogy a középkorban, de még a versailles-i udvarban is, szokás, sőt kitüntető kegy voltjelen lenni a király (királynő) reggeli toalettjénél, beleértve annak legintimebb mozzanatait is. Ennek szelídült, közép-európai és modernebb maradványa volt a fenti szokás. (Mielőtt megmosolyognánk: a királyi, arisztokrata házakból vagy egyszerűen a híres emberekről kiszivárgó intimitásokat ma is falja a „nép"- s ezen szokása ugyan mennyivel különb?) 2. Miskolci Hitelintézet - Miskolc második pénzintézetét 1867-ben alapították, eredetileg Iparsegély Egylet néven. Két évvel később alakult részvénytársasággá és vette fel az új nevet. Vö.: Dobrossy I.-Rémiás T. 1992. 1-30. 3. Iparos Önsegélyező Filléregylet - 1871-ben létesült, később (1878) ebből fejlődött ki a Miskolci Takarékegylet. 4. Polgári Dalkör - Miskolci Dalárcgylet volt a t.-képpeni első elnevezés, az emlékezéssel ellentétben a hivatalos adatok szerint 1874. november 22-én alakult dr. Bódogh Albert megyei lőorvos kezdeményezésére. Az országos aranyérmet két ízben is elnyerő kórus karmestere volt egy időben Lányi Ernő, aki dalszerzőként is maradandót alkotott.