Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE

A Miskolcon megalakított ipari szakoktatást terjesztő egylet taggyűjtő felhívást tett. Ezen egylet ideiglenes bizottmányának elnöke Farkas Károly polgármester volt, jegyzője pedig Dómján László polgári iskolai igazgató. Az egylet emlékezetemre meg is alakult és néhány évig fenn is állott. Az orsz. ip. egyesület miskolci fiókjának szervezésérc a helyi bizottság megalakult nov. 30-án. Dec. 17. választmányi ülésen bemutattatik a miniszteri rendeletnek megfelelően átdolgozott alapszabály. Észrevétel ellene nincs, s dec. 23-án, a városház termében tartandó gyűlésen beterjeszteni elrendeltük. Az 1876-ban rendezendő nagy ipari kiállításbani részvételre való felhívás. A választmány az előmunkálatok megtételére 9 tagú bizottságot küldött ki. Elnök előadta, hogy orsz. mozgalom indult meg avégre, hogy Magyarország önálló vámterületté legyen s minthogy ezen kérdés különösen a magyar iparosságot érdekli, kell, hogy mi is gyorsan cselekedjünk. Bizottság küldetett ki avégre, hogy falragaszokon és névre szóló meghívókkal dec. 26-ára a Városházán tartandó népes gyűlésre a közönség buzdíttassék. Megtörtént. Dec. 23-i alakuló közgyűlés kimondta, miszerint a kijavított alapszabályokat most már egész terjedelmében elfogadja és illetékes helyre jóváhagyás végett felterjesztendőnek tartja. Továbbá elhatároztatott, hogy a helybeli ipari szakoktatást terjesztő egyletnek évi fizető tagja lesz. Dec. 26-án, a városháza nagytermében tartott naggyűlésen 200-nál jóval többen voltak jelen. A szépszámú közönséget az elnök üdvözölte és előadta a gyűlésnek azon célját, hogy annak feladata lesz határozni afelett, miszerint kívánja-e, hogy Magyarországnak önálló vámterülete legyen. Ezen beszédében megindokolta a kívánalom helyes voltát. Többeknek felszólalása után kimondta a nagygyűlés, hogy egyhangúlag elfogadja a lett indítványt. A már előre elkészített s az országgyűléshez felterjesztendő kérvény is felolvastatott. Radványi István elnök aláírása után a kérvényt 200-nál többen írták alá. Az említett kérvény 400 példányban kinyomatni és lehetőleg széles körben terjeszteni elrendeltetett. Minthogy az 1872-iki ipartörvény életbe léptetésekor a magas minisztérium az ipartársulati minta alapszabályokat országszerte szétküldötte, a helybeli, ideiglenesen megalakult ált. ip. társulat nagybizottsága azt, a mi viszonyainknak megfelelő szerkesztésben az avégre összehívott közgyűlés által elfogadta, s azt jóváhagyás végett fel is terjesztette. Azon reményben, hogy a mi alapszabályaink szó nélkül jóvá fognak hagyatni, azonnal hozzálátott a miniszteri utasításban elrendelt bizottságok megválasztásához, amelyek aztán működésüket megkezdték. Megalakíttatott tehát a békéltető, a szegődtetési és szabadulási, a tanonciskolái és a segélyegyleti bizottság. Ezeken kívül a szükséghez képest időről időre más és más előre meghatározott célokat szolgáló bizottságok alakullak, amik a szervezet keretén belül zavartalan működéssel teljesítették feladatukat. Ellenére a jogos feltevéseknek a felküldött alapszabályaink nem hagyattak jóvá, hanem újabb és újabb módosításokkal voltak visszatérj esztendők, úgyhogy csak 1876