Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

18. fejezet TÖRTÉNETI KITÉRŐ A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETÉNEK ISMERTETÉSE ELŐTT

1 H. fejezet TÖRTÉNETI KITÉRŐ A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSUIAT TÖRTÉNETÉNEK ISMERTETÉSE ELŐTT Tanulmányok és következtetések. Iparellenes és az ipar fejlődését gátló felsőbbségi intézkedések. Az iparosság óvatossággal ellensúlyozza az előbbit. Viaskodás az ipart megnyomorítok, az iparosok és azok elnyomói között. Két ipartörvény rontó hatása. Szétrobban az ipari állapot. Új rendi osztály. Mágnások és fertálymágnások. Új rendi alakulások az országgyűlésen. Iparosok háttérbe szorítása. Mikor ezen fejezetnek tollbamondásához fogok, sajnos érzem testi fogyatkozásom nehézségének súlyát, most, amikor gondolataimat közvetlenül kellene agyamból papírra vetni. Minthogy azonban ezen bajon változtatni nem lehet, ekként teljesítem feladatomat. Az ezen és ezt megelőző fejezetekben elmondottakban vagy az clmondandóban észlelhető hézagokat sikerül talán áthidalni, vagy kitölteni azáltal, hogy egyfelől Magyarország történetének figyelmes olvasása, másfelöl pedig, tapasztalt észlcleteim nyomán a következőket adom elő. A XVIII. század első felében hüvelybe kerültek az addig sűrűn villogtatott kardok pengéi, a rend kezdett helyreállni. Az ország főnemesi, sőt sok esetben köznemesi családjai közül egyesek részint királyi birtokadományozás, részint örökösödés útján, igen meggazdagodtak. Ezek aztán a szokatlan nagy jövedelmüket élvezve, nagy építkezésekben és más, drága fényűzésekben, úgyszólván versenyre keltek egymással. Ennek az oktalan nagy pénzpazarlásnak az lelt az eredménye, hogy a birtokosok készpénzüket, s évi jövedelmüket rövid idö alatt elköltve, kénytelenek voltak birtokaikat egyre-másra, potom áron eladni. így szegényedtek el nem sok idő alatt, a nemrég még gazdag földesurak. Ez persze elégületlenséget keltett sok gazdánál és ahelyett, hogy önmagukban keresték volna a baj okát, a megye zöld asztalánál vitatták vagyoni hanyatlásuk orvoslását. Különféle rendeletekkel iparkodtak szomorú anyagi állapotukon segíteni, amelyek ezért sokszor nem is jártak az igazságosság s méltányosság útjain. A kiadott helytartósági, s törvényerővel bíró megyei rendeleteket vizsgálva, kitűnik, hogy azok gyakran igen igazságtalanok voltak a magyar kézműipar