Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
6. A kollégium kocsmái
árult. A kocsma bérbeadása azonban nem bizonyult megfelelő üzletnek. 1834-től Rubin András évi 700 forintért bérelte. 255 A bérlea díjat mindig hűséggel igyekezett fizetni, de gyakran és egyre inkább elmarad; velük. 1840-re már 1 032 forinttal tartozott a kollégiumnak. 256 Rubin egy kérvénnyel fordult az iskolához, hogy szállítsák le a bérleti díjat. A felhozott érveiben nyilván sok igazság is volt: 1. Rubin felhívta az iskola figyelmét, hogy ekkorra már a városban „egymáshoz csak néhány lépésnyire „kilenc kocsma működött" a kollégiumén kívül: Fehérlő, Állásos Vendéglő, Héczei Kocsma, Zöld-ág, Lantos, Templomközi-kocsma, Messzelátó Kocsma, Lebuj Kocsma, Veres Kávéház. 257 Nyilván az erős konkurrencia is megmutatkozott a kollégiumi kocsma vendégeinek elmaradásában. 2. A többi városi kocsmának általában volt „vendégszine, istállója és kútja". A kollégiuménak semmi ilyenfajta építménye nem csalogatta a vendégeket. 3. Valószínűleg a diákok inkább a távolabbi kocsmákat látogatták szívesebben, mert a kollégiumi praebitoria mellett „négy fő professzorok" laktak és ezért a kocsmáros szerint ez a hely igen kedvetlenné lett. A bérlő szerint a kollégium praebitoriája rendeltetésének nem megfelelő helyén található! Aztán Rubin arra is panaszkodott, hogy a „Nemes Anyaoskola ifjai közül" elég sokan adósai maradtak. 1844-ben megindultak a tárgyalások a kollégium és a város között a bores mészárszéki-jogok örökös eladásáról. 258 A kollégium vezetősége a kocsmáltatási jog eladását abban fogalmazta meg, hogy „átallátták a haladó kor azon korszerű kívánatát, hogy a tudományos intézet épületéből a kortsma és mészárszék gyakorlata eltávolíttassák." 259 Nyilván e mögött még számos egyéb gazdasági érv is közrejátszott, mint a Rubin által megemlített „kedvezőtlenségek": Az erős konkurrencia, a bérlők gyakori fizetésképtelensége stb. Három évi hosszas tárgyalás után 260 10 000 VFt-ért eladta a kollégium a városnak évi 5%-os kamat megfizetése mellett. A „Jelenkor" egyik közleménye így tudósította olvasóit erről: „A kollégiumi praebitoria, mely az Új Épület országútra néző szegletébe volt befoglalva, az esztendő utolsó napján (1847) nyílik meg borivónak, mert akkor bezáratik ünnepélyesen . . ., és így többé a kollégiumban korcsma nem leszen Patakon . . ," 261 155 Uo. B. LXm./28.015. :56 Uo. B. LX1H./27.927. 57 Bakos József: A pataki múlt hétköznapjai. Sp., 1950. 8. p. í58 TiREL, B. LXVn./30.250. !59 TiREL, B. LXIX./31.297. l60 Például: b. LXTX./31.297. ' 6] Bakos: 1950., 9. p.
