Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
2. A kollégium gazdálkodási mechanizmusa (1800-1849)
a conventiós vagy fogadott munkások felügyelésére és ellenőrzésére korlátozódott, ami önmagában véve is fontos feladatnak bizonyult. Ilyenek voltak a következők: Szüreti gazdák 1804-ben három aratási és öt szüreti gazdát fizetett ki a senior. Személyükre nézve az egyházkerület 1802-ben megállapította, hogy „a Professorok tartoznak felvigyázni, hogy erkölcsükre nézve jó deákok választassanak (ti. szüreti gazdáknak)." 87 Minden szőlőben (az erdőbényeiben, a legyesbényeiben, a patakiban és az újhelyiben) egy-egy diák-gazdát választottak és küldtek ki szüret alkalmával, akiknek napidíja 2 RFt volt. Az erdőbényei szüreten sokszor két diákgazda is ellenőrizte a tiszttartót. 88 A szüreti gazdáknak kötelességük volt a munkások számát pontosan feljegyezni és szorosan felügyelni a szüret minden mozzanatára. A seniori fizetési könyvek említést tesznek még aratási gazdákról, akik aratás alkalmával a külső granariumokban ellelnőrizték a befolyt életet és segédkeztek a hazaszállításukban. - Végül szólnunk kell „az aratási és szüreti jótétemények elfogadására kiküldött supplicans diákokról, akik száma időnként és esetenként változott. A supplikált és hazaszállított adományokból részesedést kaptak. 2.3.2. A „hivatásos" vagy „szegődött" munkások A provisor vagy gazda A kollégium gazdálkodásában a diáktisztségviselők mellett jelentős számban dolgoztak ún. hivatásos vagy conventionatusok, más szóval az „ Oskola embereinek szegődöttek". Mind a belső és bizonyos mértékig a külső gazdaságban vezető, irányító szerepet töltött be közöttük a provisor, majd 1815-től annak tisztét felváltva a gazda. A senior tehermentesítésére 1796-ban állították fel a provisor hivatalát. Közel két évtizedes működése után azonban 1815-ben az egyházkerület küldöttsége azt állapította meg, hogy tiszte bejövetelétől „sem a szőllők jobb állapotba nem helyheztetődtek, se a köz jövedelemnek más ágai jobb karban nem tétetődtenek, sőt a költsönös viszálkodás miatt, alább szállottak." 89 Ez utóbbi megjegyzés ""TiREL, B. XLVJT./19740. Ekk. kiv. JJ. Tomus 120. p. 1808. 8 *TiREL,B-61. 380. p. 35. pont. 1815. július 5-10. pataki egyházkerületi közgyűlés jk.
