Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
2. A kollégium gazdálkodási mechanizmusa (1800-1849)
befolyásolták az egyházkerület határozatait. Döntéseiben segítségére volt a vicecurator, akinek munkaköre már átmenetet képez a gazdasági irányító és végrehajtó tisztségek között, mert őt már bizonyos mértékig az ún. „hivatalbéli személyek" közé számították. 2.2. Az ellenőrző, szervező és végrehajtó tisztségek A rector Mind a fő- és helyettes gondnokok döntéseit, tanácsait figyelembevéve működött az iskola „helybeli fő igazgatója", a rector, aki „a curatoratus vagy a superintendentialis gyűlések által eleibe adott rendeléseknek végrehajtója." 27 Tisztsége feltétlenül összekötőkapocs lett az irányító és rendelkező curatoratus és egyházkerület: és a gazdasági végrehajtó senior és apparátusa között, ahogy ezt 1815-ben megfogalmazták: „a senior, gazda, épület inspectora, conventionatus tselédek, mind azok, kik a Collegiumhoz tartoznak, (a rector) intézeteitől függeni kötelesek." 2 * A rektornak viszont kötelessége volt a kollégium minden jelentősebb eseményéről, dolgáról „tabelláris tudósításokat" küldeni a curatoratusnak. A rektornak tudomása volt minden kisebb-nagyobb iskolai gazdálkodási eseményről. De a rektornak nem ez volt az egyetlen hivatali tiszte. A gazdasági ügyek munkájának csak kisebbik részét tették ki. Hiszen maga is részt vett az oktatásban, emellett ő szervezte az iskola belső életét. Az iskola gazdálkodására nézve a rektor feladatai közé tartozott: az ellenőrzés. A senior diariumát időszakonként meg kellett vizsgálni és tovább küldeni a főgondnokhoz. A seniornak előtte kellett leszámolnia hivatala távozásakor a kasszával. 29 A rektor vezette a seniori számvevőszék munkáját, 30 amiről a superintendensi hivatalt a szék ülései után haladéktalanul tájékoztatnia kellett. - 1814től a Mészárszéket is ellenőrizte. Az iskola gazdálkodásában mégis a legfontosabb szerepe: a pénzgazdálkodás felügyelete volt. A seniorral együtt figyelemmel kísérte az intereseket, azok pontos fizetését. Akik 3 éven keresztül nem fizették, az első felszólítás után a főgondnoknak jelentették. 1806-ban, majd korszakunkban többször is megerősítették abban, hogy a „Capitalisok bejövetelekre és kiadásokra" felvigyázzon! f ÍREK, Kt. 1176. 2 fol. (1815-ös rendelkezés). 28 Uo. 2/a fol. 7. pontja. 29 TiREL, B. XLVII.=19740. (1823-as rendelkezés). 30 TiREK, Kt. 1176. 3/a fol. 15. pontja (1829-ből).
