Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

A fontosabb pénz- és mértékegységek

A fontosabb pénz- és mértékegységek 1. PÉNZEK 1 magyar forint =100 dénár. 1 rajnai forint = 60 krajcár. A kollégium a számadásaiban 1811 őszén tért át a magyar forintról a rajnai forintra. A 18. század végén 1 krajcár = 2 dénár. 1 vonás forint = 51 krajcár, azaz 102 dénár. 1 császári arany = 5 RFt 40 kr. 100 conventiós forint = 250 váltóforint. 1857-től 1 o. é. (osztárk értékű) ezüst forint =100 krajcár. 105 o. é. forint =100 conventiós forint. 1892-től 1 korona =100 filer. 1 ó. é. forint = 2 korona (osztrák értékű forint). 1 krajcár = 2 fillér. 2. ÖRMÉRTÉKEGYSÉGEK A kollégium a pincéiben 176 iccésénél kisebb hordót, azaz csak gönci hordót használt. Ezt csak egyszerűen hordónak nevezték. 1 gönci hordó =176-180 icce =147, 84-151,21 liter 1 átlag = 90 icce = 75,6 liter 1 cseber = 50,9 liter 1 puttony =l/a atalag = 37, 8 liter (a számú szőlő mértékegységére használták). A kocsmában használt űrmértékek: 1 pint =1,79 liter. 1 icce= 0,84 liter 1 butélia = 0,62 liter. Ez üvegpalack volt, amit az aszú bor kereskedelmi mértékére használták a Hegyalján. 1 meszely = 0,42 liter. 1 römpöly = 0,209 liter 3. TERÜLETMÉRTÉKEK 1 kapás = 94 négyszögöl 1200 négyszögöl =1 hold (Ezt a táblázatot a következő munkák alapján állítottam össze: Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp., 1987. - Feyér Piroska: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Bp., 1982. - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek Hegyalján a XVII-XVIII. században. Borsodi Levéltári Évkönyv, Miskok, 1985. Leányfalusi Káro\y-Nagy Ádám: Magyarország fém és papírintézetei 1892-1925. Szeged. 1983.)