Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
8. A „Nagy Collegium" építése (1801-1847)
ter hajtotta végre, évi átlagban 150 RFt fizetésért. 1829 őszén kezdték a „pádimentumot" lerakni. A terem üvegezését Radeczky György mesterre bízták. - A tervezettnél tovább tartottak a munkálatok és csak 1831 júniusában fejezték be az asztalosok aprólékos és sokszor igen nehéznek bizonyult feladatukat. A senior diariumában az év június 26-án ezt jegyezte föl: „Az Új Bibliothecában a padémentumokat, almáriumokat, ablakokat, oszlopokat tisztogató 18 napszámosnak fizettem". - Ezután foghattak a déli szárny külső vakolásához és a szobák belső kialakításához. Hiszen a nagyterem famunkái sok költséget tettek, elvonták a forintokat más kőműves munkától. 1834-ben a környék legnevesebb festőjét keresték meg a könyvtár termének kifestésére. Linzbauer József kassai festővel - hosszas előzetes megbeszélések után 1834. június 19-én kötötte meg Gortvay János rektor a szerződést, 356 miután Teleki jóváhagyta azt. 357 A mennyezet közepére egy kupola képe, a két végére - Gortvay korrekciójára - Apolló és Minerva ikonjai kerültek föl. A mester három hónap alatt akarta elkészíteni müvét. 1850 RFt-ért. Azonban betegsége, majd az 1834-es őszi pataki földrengés miatt elhúzódott a festés és csak 1836 tavaszára tudott elkészülni. Végre elkészült a kollégium addigi három évszázados történetében a leghatalmasabb és legreprezentatívabb könyvtárterme. A belső terv kialakítása a csillagmintás parketta, a méltóságteljes dór oszlopokon nyugvó galéria, az impozáns freskók együttesen nyűgözik le a belépőt. A könyvtári raktárállványzatot, amint arról a Pollack-féle tervrajz is tanúskodik, beletervezték a terembe. Az állványok külseje sötét vöröses-barna, a rekeszek belseje kék színű. A körülbelül harmincezer könyvet magábafoglaló terem lényegében ma is abban az állapotban van és azt a könyvanyagot mutatja, amelyet 1834-ben felraktak benne. 1836. július 7-én Zsarnay Lajos boldogan jelenti: „Az Új Könyvtár újonnan kifestve, s könyveinkkel fakkok szerint megrakva díszlik." 358 A terem, a felszerelés és a tárolt anyag együtt az egyik legrégibb könyvtár-múzeumot adja, s egymástól szétválaszthatatlan műemlék egységet alkot. „A legtöbb szakember megállapítása szerint az egész együtt az egyik legnagyobb, s legszebb térhatású magyar enteriőr" - írja Román János. 3 9 Nem tudjuk pontosan, hogy a könyvtár berendezésének terve elkészült-e még Vay József idejében, az azonban bizonyos, hogy a kivitelezésnél már Teleki József ízlése és akarata döntő módon érvényesült. A lényeges szerkezeti elemeket illetően a kivitelezés nyilvánvalóan Pollack által szignált tervet követi, de Teleki kívánsága szerint történt például a festés; ő hagyta jóvá a karzat könyöklőpárkáTiREL, B. LVI./24826. B. LVI./24793. B. LIX./26283. Román, 1956. 38. p.