Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

8. A „Nagy Collegium" építése (1801-1847)

(lakószobának) a tanuló gyermekek számára, másrészt adományokat kér a kegyes jóltevöktől. A kérő szóra megmozdultak Felső-Magyarország református eklézsiái, tehetősebb középnemesei és mezővárosai polgárai. 1802 januárjában alig egy hónap loforgása alatt a legátusok 263 tételben hozták be az adományokat, amik összege 18 krajcártól (a mákai református eklézsia) 44 MFt-ig terjedtek. Viszont volt olyan nemes család és eklézsia, akik 400 MFt-ot és 960 MFt-ot is megajánlottak (Kis-kálnai eklézsia).

313 Az első adományok kedvező folytatást ígértek. Azonban Vay nemcsak a hazai, hanem a külföldi „hitsorsosaink"-at is szerette volna megnyerni tervének. Az 1802. országgyűlésen Péchy Imre debreceni kollégiumi főgondnokkal együtt intéztek kérvényt a királyhoz, a külföldi gyűjtés megengedése végett, amit I. Ferenc „igen kegyesen fogadott, s hogy semmi kívánságunknak ellene nem áll, tudtunkra adta."

314 A debreceniek az 1802-es tűzvészben hirtelen leégett épületük újraépítése végett Császár Józsefet jelölték ki a külföldre utazás végett, aki egyébként több évig szerkesztette a bécsi „Magyar Hírmondót".

315 A patakiak Beregszászy Pál professzort választották.

316 A nagy előkészületek után Beregszászy útja mégsem járt sikerrel. Csak Bécsig jutott, ahol 102 napot töltött. Innen nemhogy segítséggel, hanem a „kolóniai egyesült Protestánsok" püspökétől maga is kérő levelet hozott, tudniillik azok tanintézetének nagyobbítására ők is gyűjtést rendeztek.

317 A debreceniek viszont sikereket értek el. Angliából 4029 RFt érkezett.

31 8.2. Az építkezés előkészületei (1802-1806) Miközben javában folytak a jóltevők megkeresései, egyre-másra gyűltek az adományok: 1802-ben még csak 12 143 RFt, a következő évben már egészen 1806-ig évente átlag 6 000 RFt jött be. Az első gyűjtés eredménye 1805. december 31-ig 21058 RFt 13 Kr, ami az összköltség mintegy 8%-át tette ki.

319 Az előkészítés időszakában folyamatosan vásárolták és hordták össze az elinduláshoz szükséges építőanyagokat. A seniori „Új Epület"-et illető diariumában a legelső kiadást 1802. március 22-én jegyezte fel: „28 inasnak, kik a bá313 A. XXLX./11149. 314 A. XXTX./11211. 315

AXXrX./11263. 316

AXXrX./11213. 317 A. XXX./l 1466^67 318 Lásd „Az Új Épület Cassájának mérlegét" (1802-1846). 319 Nagy Sándor: A debreceni református kollégium. I. kötet, Hajdúhadház, 1938 . 332. p.