Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Ecetes ház (Eczetes Haz) 1633: Az Eczetes Házban Vágjon . .. (OL. Fasc. 113. No. 11). Helyét nem tudom pontosan meghatározni, talán a Belsővárban lehetett. Élésház 1809: A' Granarium vagy is Élés ház fele (Szomathi 1809:44). A Kollégium Piac utcai részében a Hutának nevezett épületben. 'A földszinti kamrákban mészárszék, a másik két szoba falát átvágva a Granarium (magtár) foglalt helyet' (Hörcsik 1981:266). L. még Granarium Emelcsős híd (emelczős hid) 1657: Az Belső Városban járó emelczős hidat is a Város tartozik czinálni . . . (OL. UC. Fasc. 43:3); 1693: Az kölső kapuban levő Emelcsős hidat ez belső Városbéliek Tartoznak csináltatni (OL. UC. Fasc. 41:22). Az emelcsős híd, emelcsős kapu a 'felvonó híd' megjelölésére elsősorban Erdélyben használatos a XVI. századtól kezdve. Heltai 1574-ben így nevezi: . . . egy emelczes kapu mellété annak, kin a külső várba ki s be ot iárnac (NySz. 2:116). A szóra Erdélyből számos példát ismerünk a XVII. századból (SZTA 3:162-163). A Sárospatak környéki nyelvjárásokban a mai napig megmaradt: emelcsős ól (Vajdácska UMTsz. 2:186) vagyis olyan disznóól neve, melyben a vályú feletti ajtót fel lehet nyitni és azon keresztül öntik be a moslékot (Nagy 1992:91). L. még Nagykapu, öregkapu Emelcsős kapu általános rajza B. Nagy 1973:28 nyomán