Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Both-ház Kazinczy u. 11. 1805-ben Szentes József kapitány 'régi tipográfiáját' működtette itt, majd 1817-ben eladta a Kollégiumnak. Itt maradt a nyomda 1834ig, amikor a Piac utcára költözött (Kossuth Lajos u. 25.). A házat ekkor a Both család vásárolta meg és a „ . . . ház egy századon át sok jeles közéleti és főként az irodalom és művészet terén működő személyiségnek (Juhász Géza, Gulyás Pál, Both Béla stb.) kiröpítő fészke volt" (Újszászy 1979:2). A hagyomány szerint többször megszállt itt Kossuth Lajos. Újszászy Kálmán szóbeli közlése szerint Németh László is meg akarta venni, amikor a vidékre költözés gondolatával foglalkozott. Évtizedek óta az Újszászy család tulajdona és Patak szellemi központja (Szinyei 1916:11-18; Gulyás 1933:45; Újszászy 1979:1-2). L. még Nyomda ház Botkő (kocsma) (Botfái, Botfái... Korcsmája, Botfái korcsma) 1769: . . . atta el Kassai István az maga saját házát mely vagyon ez mi Várossunk Nagy Ucczájában az Méltóságos Uraság Botfái nevezetű Korcsmája telkin . . . (Román 1965:191-192); 1785: Educillium Dominale Botkő dictum (SKL. Conscr. 1785:134); 1797: Botkű korcsma Urasági (SKL. TT); 1819: Botkőkortsma (Adalékok 23:149-150); 1785: közbirtokosságé Botkő (SKL. Conscr. 1785:134); 1870/1909: ... a Botkű korcsma helyén református fiu-népiskola . . . (épült) (Radácsi 1909:379). A Nagy (Kossuth) utcán a református templomtól délre a harmadik telek az utca nyugati oldalán. Nevét minden bizonnyal a várostól északnyugatra elterülő Botkő nevű részben szántó, részben szőlővel beültetett területtől kapta. 1587-től kezdve ki tudjuk mutatni előfordulását (Román 1964:23), a Bot családnév már korábban is megtalálható. 1579: . . . uagion az hot marthon reze zólót (Román 1964:12). A terület kaphatta a nevét a családtól és a benne lévő különös alakú kövekről. A hagyomány szerint itt volt a kivégző, fenyítőhely, esetleg innen kaphatta nevét, melyet aztán a kocsma megjelölésére is használtak. Bölcsészettanári lakás 1916: A bölcsészettanári lakás a Rákóczy utcán, az iskolai nagyépülettől délre a harmadik ház (Szinyei 1916:9-10). Rákóczi u. 5. A XVUI-XLX. században épült. 1851-1863 között benne lakott Erdélyi János költő, a magyar népköltészeti gyűjtés úttörője. Ebben a házban