Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Bodrog-híd (Bodrok hidgia, Bodrog hidgya, Bodrogh Hid) 1632: . . . sem tartoznak az dominus terrestrisnek az Bodrok hidgia . . . kiueől semmi administratiot tenni (Makkai 1954:190); 1648: . . . egy nehany seller . . . akiknem tartoznak a dominus terrestrisnek, az Bodrog hidgya es malom gatth czinalason kívül, semmi szolgalatott tenni (Makkai 1954:263); 1672: Hottykaiak az melly fakót ab atntiquo szoktak annuatim az Bodrok hidgyához bé hozni . . . (Román 1965:94); 1790: . . . Lénárt Tamás özvegye el adta az Bodrogh Hídjához közel lévő házát . . . (SKL. VP. 9:102); 1796: ... az Bodrog Hidhoz le menő Ut mellett... vagyon .. . (SKL. VP. 9:297). A vasból épült Bodroghíd. 1910-es évek. Levelezőlap A Bodrogon átvezető híd nemcsak Kis- és Nagypatakot kötötte össze, hanem a Bodrogközön keresztül Szabolccsal, Szatmárral teremtett kapcsolatot. Az első említését 1621-ben találtam: . . . Toot szeren a hid előtt (Adalékok 7:84). Az egyik kutató megállapította: 'A Bodrogon Patak mellett, egy kőhajításnyival, mint ahol a mostani hid áll, volt az 1627-ben épült, úgynevezett Rákóczi-hid,