Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

tanárok laktak, itt nyílt meg 1859-ben az első Konviktus. Amikor 1878-ban a Csengettyű sort lebontották annak utolsó déli helyiségét meghagyták és a Berna sorhoz csatolták. Ma az egész épület a Tiszáninneni Református Egyházkerület Múzeuma. Berna 'Svájc fővárosának régi magyar neve', mely 1559-től kimutatható nyelvünkben; ez latinosított alak (Kiss 1988:1:204). A hagyomány szerint építését a berni reformátusok segítették (Újszászy Kálmán szíves közlése). L. még Beleznay sor, Cigány sor, Csengettyű sor, Fazekas sor, Katona sor, Küldöttségi szállás, Paradicsom sor Betegek háza 1836: Betegek háza (SKL. TI). Pontos meghatározása hiányzik, esetleg a Hécén levő Ispotályról lehet szó. L. még Ispotály, Kórház utca Betlehem 1786: Farkas Mária ... el adta a maga Házát, melly vagyon a bástya alatt és Betlehemnek is hivattatik (SKL. VP. 9:71); 1788: Krucz Ignátz Asztalos Mester ... el adta a maga Házát a Betlehembe, a Vár Sánczának gödre Északra a kasamata szomszédságában . . . (SKL. 9:88); 1788: ... az maga Pintzéjét . . . amelly is Betlehemben, a Bástya alatt vagyon, el adta (SKL. VP. 9:367). A XVni. század utolsó negyedében a romos Pataki vár kamarai birtok. A város szegénysége, mintegy húsz család megszállta a kazamatákat, árkokat, sáncokat és állataikkal együtt ott éltek. Az ilyen együttélés miatt nevezték ezeket Betlehemnek. Amikor a XIX. század első évtizedeiben Bretzenheimék lakhatóvá tették a kastélyt, ezeket a családokat kiköltöztették. Az 1858. évi összeírás már egyetlen családot sem jegyzett fel a kazamatákban és annak közelében. A legtöbben a Párkányban laktak és itt Römisch 1785-ben 11 családot név szerint is megemlít. A többiek elsősorban az Új- és Tömlöcbástyában vertek tanyát. Mindebből csak a ma is meglévő Krucikgödör néhány háza maradt meg, mely talán Krucz Ignác asztalosmester nevét őrzi. Ez a Betlehem helynév nem függ közvetlenül össze a középkori eredetű Betlehem>Betlen család- illetve településnévvel. A XVIII. században a karácsonyhoz kapcsolódó misztériumjátékok egyre jobban kiszorultak a templomokból, mert mind inkább profanizálódtak. Ezt a folyamatot II. József ilyen vonatko-