Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Bábagödre (Bába Gödri, Bába Gödre, Bába-gödre) 1758: Szél domb és Bába Gödri közt (SKL. TI); 1759: Pars altera Baba-Godri in vicina Xenodochy (Adalékok 18:345); 1760k/1803: Ezerszer fordulnak meg fe­jemben . . . Kis-nagy porta, Bába-gödre . . . Mogyoróskert, hol léppel fogtam az aranyos stinglinczet.. . (Panka 1927:98. Bessenyei György levele); 1769: Dombi János eladta 50 vonás forint adóssága miatt, az Bába Gödri mentében . . . lévő házát . . . (Román 1965:195); 1774: Patakon Lakos Papp Mihály atta el Héczén Bába Gödri mellett lévő Házát . . . (SKL. VP. 6:378); 1776: Patakon Lakos Fa­zekas Márton atta el az maga Saját Házát melynek szomszédi egy felől a Bába Gödrin által járó szekérút . . . (SKL. VP. 6: 406); 1780: ... a Bába Gödrében lévő házáért. . . (Román 1965:253); 1782: ... el cserélte . . . házát ... a Bába Gödrének szomszédságában . . . (SKL. VP. 9:18); 1784: Városunkban Lakozó Pásztor Já­nos .. . el adta a Bába-Gödrénél lévő házát... (SKL. VP. 9:40); 1785: Özvegy Bá­tori Jánosné ... el adta a Maga Házát, melynek szomszédja . . . északrul a Bába Gödrén le járó víz mosás (SKL. VP. 9:57); 1801: . . . Pap Mihály ... el adta a Bába gödribe Lévő házát . . . (SKL. VP. 9:441); 1805: . . . Tatár István Nagy Pataki la­kos a Hegyen vagy a Bába Gödriben lévő házát . . . eladta . . . (SKL. VP. 9:871); 1806: . . . Teleky Mihály Úrtól reájok Testamentom szerént jutott Házokat, melly a Bába Gödriben . . . vagyon el adták . . . (SKL. VP. 9:901); 1858: Bába göd­ribe (SKL. Conscr. 1785:204); 1909: . . . egy pár rozoga épületbe ütődött a sze­münk egész a kőhidig, amely a Bábagödrébe vezető vízleeresztőt takarja (Ra­dácsi 1909:365). Mély árok, amely nemcsak a Nagymocsár vizét vezette a Bodrogba, hanem az Újhelyi országutat (ma Kazinczy u.) metszve baloldalról felvette a Suta-pa­takot, jobboldalról azt a vízfolyást, mely a Majorokköziből kanyarodott ki. Az Ispotály és az Újkeresztyén udvar között érte el a Bodrog nagy kanyarulatát (Römisch 1785). Az országút felett kőhíd vezetett át, melynek keleti párkánya ma is megvan, a nyugatit 1910 körül lebontották, ekkor a Bábagödrinek jórészét betemették. A hídon Sorompó zárta el az utat, itt fogadta a Kollégium és az elöljáróság, ha neves vendég érkezett, amit az északabbra elhelyezett ágyú lövése jelzett. Itt tisztelegtek a Magyar Szent Korona előtt Patak lakosai (Új­szászy 1979:4). A bába jelentése itt 'javasasszony, boszorkány', amely a magyarban csak a XVI. századtól mutatható ki. Korábban csak a Gödör (1. ott) elnevezést hasz­nálták, csak a XVQI. századtól bukkan fel az összetett forma. Mivel a vi­szonylag közeli Végardó ruszin lakossága baba 'boszorkány' jelentését ismerte, ezért feltételezhető, hogy onnan, viszonylag későn került át ez az elnevezés (TESZ, Kniezsa 1955). L. még Gödör, Hegy, Kőhíd, Sánc, Sorompó

Next

/
Thumbnails
Contents