Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)
Elkülönülő városrészek
kertek és hajdúsági, nagykunsági, jászsági és délborsodi ólaskertek azonos településformát jelentenek" (Balogh 1967:500). A megfeleléseket az erődített nagy városok körében kell keresnünk. Hasonló a története Kolozsvár majorjainak is, melyeket a XV. század végén említenek először. Ezek közül a legnevezetesebbek a Kétvízközi majorok, melyek a Kis- és Nagyszamos között helyezkednek el. Itt már a XVTI. század első felében tiltják az építkezést, kerítést is csak a tanács engedelmével lehetett készíteni. Ennek ellenére a század második felében az épületek szaporodtak, úgyhogy 1703-ban Kolozsvárt major vagy kert az utcasorban már a harrrdncat meghaladta. Ezek között a nemesek, polgárok, jobbágyok éppen úgy helyet kaptak, mint a jezsuiták és a katolikus gimnázium. „Kb. a múlt század második évtizedétől kezdve mindinkább szerepelni kezd az iratokban a Kétvízköz, ami nyilván jelentősebb betelepültségének, szerepe megnövekedésének a jele. Közelebb is került a városhoz, lakosai polgárok már" (Hantos 1943:12). Kolozsvárt 1705-től kezdve gyakran előfordul a Majorok között elnevezés is, mellyel a Kétvízközi majorokat jelölik (Szabó T. 1946:81). Hasonló elnevezést és települési formát ismerünk Nagyenyedről is: Majorok között, mely a múlt század második felében épült városrész (Szabó T. 1988:243). Ugyanezt megtaláljuk Désen (Uo. 154-155) is. Azt hiszem ennyi is elegendő annak érzékeltetésére, hogy Sárospatak hasonló városfejlődést mutat, mint Nyugat-Magyarországon Győr vagy Erdélyben Kolozsvár. Ezt nevezhetnénk kétbeltelkes településnek, melyben az emberi lakást térben elválasztották az erődített település közelében meghúzódó majorok mezőgazdasági üzemeitől. Ennek távolabbi párhuzamait is lehetne idézni, de magam azt hiszem, hogy e településforma eredetét elsősorban nyugat felé lehet megtalálni. L. még Hóstát, Major. KISPATAK Tótszer (Toot szer, Tkot szer, Tót szer, Tott szer) 1554: Kus pathak sclaui (OL. UC. Fasc. 45:36): 1567: Kys Pathak Possessio sclauonica serié (OL. UC. Fasc. 40.35); 1621: . . . nemi nemeö Kis Patakon leveö hazunkat az Toot szeren az hideleöt. . . (Adalékok 7:84); 1632: Kis-Pataki Tóót Zeresieken porta szam vaion no. 2. (Makkai 1954:190); 1648: Toot szer (Makkai 1954: 257); 1649: Azon tul az oldal sőveniben el jegezue egi darab az Tot szeresiek tartoznak epiteni . . . Kis Patakiak Tot Szeressi fő Biro Sakara Giörgi . . . (Román 1965:60); 1657: Kis Patak. Thot szer (OL. UC. Fasc. 41:3); 1665: . . . most eö kigelyme az Tóth szeren lakik . . . (Adalékok 1895:53); 1688: Piatea Tót Szer dicta . . . (OL. UC. Fasc. 36:25); 1707: Compendium Tott és Magyar Szeresiekkel (OL. UC. E. 197).