Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Sárospatak város helyneveinek néhány jellegzetessége

SÁROSPATAK VÁROS HELYNEVEINEK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE Városaink többségében megszoktuk azt, hogy a helynevek után tér, utca, út magyarázat áll, jelezvén azt hogy kör, négyzetes alakú beépítetlen területről van szó vagy kisebb-nagyobb, szélesebb és hosszabb, közlekedést lebonyolító sávról, melynek két oldalán házak épültek. Sárospatakon más volt a helyzet, mert itt a tér fogalmával azért sem találkozhattunk, mert a földrajzi adottságok következtében a város keskenyen észak-déli irányban nyúlt el és még a Piacnak is alig lehetett benne helyet szorítani. A fogalom és az elnevezés csak a XIX. század harmadik negyedében tűnik fel (Gimnasztika tere, Torna tér), de ekkor is különleges rendeltetéssel. 1922-ben jelzett Templom tér és Piac tér sohasem vált általánossá. Hasonló megfigyeléseket tett Kolozsvárral kapcsolatban Szabó T. Attila is (1946. passim). Régebben a városban lévő épületekkel körülvett területek piacul szolgáltak és ezért a legtöbb helyen Piac elnevezés a későbbi teret jelentette. Ezért van az, hogy a fér 'beépítetlen közterület valamely település belsejében' jelentéssel csak a múlt század elejétől jelentkezik (TESZ). Az utca 'közlekedési útvonal a településen belül' már sokkal nagyobb múltra tekint vissza városunkban. Az Új utca (piatea Nova) latinul 1570-ben, magyarul 1592-től kezdve fordul elő rendszeresen, amikor a város szélén elvezető országutat egy sánccal a Belsővároshoz csatolták és így valóban utcává vált. Kispatakon a Babócsi utcát 1600/1933-ban jegyezték fel, mely annak a kisvárosnak nevét idézi, ahonnan az 1530-as években a horvát (tót) lakói idetelepedtek. Csak a XVII. század közepétől (1648) tudjuk adatolni, de minden bizonnyal korábban is meg lehetett, a Derék utca (Kossuth u.), mely a Felsőhóstáton és a Hécén is végig húzódott. Az ebből a Bodrog felé vezető Folyó utca első említése későbbi (1676). A XVII. század utolsó évtizedeiben még feltűnik néhány utca {Varga u. 1681; Szilágyi u. 1693; Kijáró u. 1693; Szárazhíd u. 1698), de ekkorra már teljesen kialakult Patak utcanév rendszere. Ezek részben az ott lakók származására (Babócsi, Szilágyi) utalnak míg mások a jellegét (Új, Derék u.) fejezik ki. Olyan is akad köztük, melyek az ott lakók foglalkozását jelzi (Varga, majd később a Kovács u., Fazekas sor). A sor Tiázsor, utca' jelentéssel nagyon kedvelt volt egykor Patakon. Az eddigi összefoglaló kutatások csak 1767-től tudták ezzel a jelentéssel kimutatni, nálunk azonban hamarabb is előfordul (Pap sor 1590; Páter sor 1728), de későbbiekben is gyakran találkozunk vele (Fazekas sor 1756; Hat sor 1773 pince; Cigány sor 1778; Orosz templom sora 1806; Vízaljai sor 1836; Téglaszín sor 1869). Maga a sor szó eredete nem tisztázott, talán kapcsolódik a -szer-rel; mindkettő jelentésében az egymásmellettiség, egymáshoz kapcsolódás szerepel (TESZ. 3: 353-354). A sor Patak helynévanyagában még ilyen belső tartalmat is hordoz: 'emelet, Stock, Etage'. Anababtista sor, Fazekas sor, Cigány sor, Paradicsom sor,