Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

1516-1519: Kew fallal kereytet varas (NySz. 2:238). Sárospatakot 1567-ben nevezik először: Saarospatak oppidu(m) muratum (OL. UC. 40/35). Ezt az elnevezést még két és fél évszázad múlva is büszkén viseli. 1818: A Város déli végében áll a régi kerített Város . .. (TGy. 5:3). L. még Város árka Város kocsmája (Város kortsmája, Város kortzmája) 1837: Város kortsmája és Malomház (SKL. TI); 1837: Rubin féllé Város kortzmája (SKL. TI). Pontos helyét nem ismerem. Az utóbbi Rubin, minden bizonnyal a bérlő. Város kútja (Belsőváros ... kútja) 1684: Saros Pataki Eű Biro Toronjai Giőrgi Uram ő kegyelme, az Belső Varos Uczaian levő kutat megh tisztittatvan az Meczenczefiekel . . . (Román 1965:104) A mai Posta sarkának közelében, szemben a 'Központ' nevű vendéglővel. L. még Központ Város majorja (Város Majorja) 1785: Allodium Oppidianum (Römisch 281); 1798: (eladta) ... az maga Szántóföldjét, mely a Város Majorjánál . . . vagyon . . . (SKL. VP. 9:347); 1835: Város Majorja, egész fundus (SKL. TI). A Majorokköze északkeleti sarkában, az utolsó majortelek, egy kisebb építménnyel, melytől északra és nyugatra ebben az időben szántóföldek terültek el. L. még Majorokköze Város nyilas (Városnyilas) 1805: . . . Reformátum temető mellett levő düllőben az úgynevezett Városnyilas földjeinek végében . .. (SKL. VP. 9:861).