Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

nem került elnevezések: Kaszáskút, őrség szobája, Konyha, Kápolna, Kincstár, Ágyuterasz. L. még Párkány, Verestorony Tömlöcbástya (tömlocz bástya) 1642: Az tömlöcz bástyában vagyon szakállas nro. 9. Az ötének agya vagyon, az négynek nincsen (Thallóczy 1879:160); 1666: Az tömlöcz-bástyánál lévő vizes, béllett árokra is úgy viseljenek gondot: azt semmiféle emez-amaz rusnyasággal ne töltsék, az viznek mélységét ne csekélyitsék (Thaly 1882:379). Az északkeleti sarokbástya, melynek feladata volt a Bodroghíd védelme. „A hatalmas, rombusz alaprajzú, északkeleti, egykori Tömlöc-bástya vagy . . . Cigánybástya . . . (Détshy 1970:44). „A bástya neve Cigánybástya, a XVII. sz.-tól Tömlöc-bástya" (J. Dankó 1984:242). Esetleg megkülönböztetés lehetett: Tömlöcbástya a toronyszerű építmény, míg a Cigánybástya az azt körülvevő párkány. A kérdést további kutatás fogja eldönteni. L. még Bástya, Cigánybástya, Kazamata, Konyhabástya, Középbástya, Mezei Mátyás (Máté)-bástya, Oroszlánbástya, Újbástya, Veresbástya Tömlöc-ház (Tömlöcz Haz) 1633: A Tömlöcz Házban vágjon . . . (OL. UC. Fasc. 113. No. 11.). A Belsővár északnyugati sarokbástyájának pincéjében (Détshy 1970:42). Később ennek használatát I. Rákóczi Ferenc tiltotta. 1666: Az belső várban semmi rabot északa ne tartsanak, sem munkálkodó embereket oda ne rekesszenek éjjel; vagyon kivül tömlöcz más helyet is találni nekiek az külső várban akármiféle rabnak . . . (Thaly 1882:376). L. még Belsővár, Tömlöcbástya Tőrös-f éle pince 1759: Tőrös-féle pince (Cellarium Tőrösiannum, Adalékok 19:82). Hustácon, az Uraság majorja közelében.